Fluor-triklórmetán
| Fluor-triklórmetán | |||
| IUPAC-név | Fluor-triklórmetán | ||
| Más nevek | Fluorkloroform, Freon 11, CFC 11, R 11, Arcton 9, Freon 11A, Freon 11B, Freon HE, Freon MF | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-69-4 | ||
| PubChem | 6389 | ||
| ChemSpider | 6149 | ||
| EINECS-szám | 200-892-3 | ||
| ChEBI | 48236 | ||
| RTECS szám | TB6125000 | ||
| SMILES | C(F)(Cl)(Cl)Cl | ||
| InChI | 1/CCl3F/c2-1(3,4)5 | ||
| InChIKey | CYRMSUTZVYGINF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1732469 | ||
| UNII | 990TYB331R | ||
| ChEMBL | CHEMBL348290 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CCl3F | ||
| Moláris tömeg | 137,37 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék/gáz | ||
| Sűrűség | 1,494 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | −110,48 °C | ||
| Forráspont | 23,77 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 1,1 g/l 20 °C-on | ||
| Gőznyomás | 89 kPa 20 °C-on 131 kPa 30 °C-on | ||
| Megoszlási hányados | 2,53 | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | ICSC 0047 | ||
| EU Index | nincs listázva | ||
| Főbb veszélyek | ózonbontó | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A fluor-triklórmetán, más néven Freon-11, CFC-11 vagy R-11 klórozott-fluorozott szénhidrogén. Színtelen, csaknem szagtalan folyadék, forráspontja körülbelül a szobahőmérséklettel egyezik meg.
Felhasználása
[szerkesztés]A fluor-triklórmetán volt az első széles körben használt hűtőközeg. (A többi hűtőközeghez képest) magas forráspontja miatt kis üzemi nyomású rendszerekben is használható, ami egyszerűbbé teszi az ilyen rendszerek mechanikai tervezését a nagyobb nyomást igénylő hűtőanyagok, mint például az R-12 vagy R-22 alkalmazásához képest. Egyes tapasztalatok ezért arra utalnak, hogy a kis nyomású (tipikusan régi) hűtőrendszerek és hűtőkészülékek tartósabbnak bizonyultak mint napjaink nagynyomású hűtőberendezései. Hűtőtechnikai hasznossága azonban ennek ellenére is kisebb mértékűnek bizonyul mint igen nagy környezetkárosító hatása.
Nagy klórtartalma, valamint a klóratomok ultraibolya fény hatására történő könnyű leszakadása miatt a hűtőközegek közül az R-11 ózonlebontó potenciálja a legnagyobb, ennek értéke definíció szerint 1,0. Előállítását az USA-ban 1995-ben befejezték. Napjainkban az EU-ban nem hozható forgalomba ilyen hűtőközeggel üzemelő készülék és a régi berendezések támogatott cseréje, begyűjtése és ártalmatlanítása jelentős EU-s források felhasználásával zajlik. Így például a lakosság térítésmentesen adhatja le ártalmatlanításra régi, freon (Fluor-triklórmetán) tartalmazó készülékeket a legtöbb műszaki kereskedésben, ahonnan megfelelő ártalmatlanító állomásokra kerülnek.
A fluor-triklórmetánt a fluor-19 NMR vizsgálatokban referencia anyagként használják.
Fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Sűrűség (ρ) 0 °C-on | 1,5432 g·cm−3 |
| Sűrűség (ρ) 18,82 °C-on | 1,4905 g·cm−3 |
| Kritikus hőmérséklet (Tc) | 198 °C (471 K) |
| Kritikus nyomás (pc) | 4,410 MPa (44,1 bar) |
| Kritikus sűrűség (ρc) | 4,151 mol·l−1 |
| Törésmutató (n) 20 °C-on, D | 1,3821 |
| Acentrikus tényező (ω) | 0,18875 |
| Dipólusmomentum | 0,450 D |
| Ózonlebontó potenciál (ODP) | 1 (definíció szerint) |
| Globális felmelegedés potenciál (GWP) | 4600 (CO2 = 1) |
Galéria
[szerkesztés]- A légkör CFC-11 koncentrációja (Walker et al., 2000)
- „Napjaink” (1990-es évek) tengerfelszíni CFC-11 koncentrációja
- „Napjaink” (1990-es évek) CFC-11 óceáni mennyisége a vízoszlop teljes mélységében nézve
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Trichlorofluoromethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- CFC-11 NOAA/ESRL Global measurements
- MSDS at Oxford University
- Public health goal for trichlorofluoromethane in drinking water
- Names at webbook.nist.gov
- Data sheet at speclab.com
- International Chemical Safety Card 0047
- NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards 0290
- Phase change data at webbook.nist.gov
- Termochemistry data at chemnet.ru