Flavius Victor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Flavius Victor
Elhunyt 4. század
Állampolgársága római
Foglalkozása politikus
Tisztség

Flavius Victor szarmata származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 369. év consulja.

Victor II. Constantius katonája volt és keleten szolgált 360-ban, amikor Iulianus átvette a hatalmat. Victor – annak ellenére, hogy hívő keresztény volt – megmaradt a hadsereg fővezérei között Iulianus uralkodásának idején is. Ebben a minsőgében volt jelen a 363-as perzsa-hadjáraton, melynek során Iulianus elesett. Ekkor Victor volt az egyik legbefolyásosabb rangidős tiszt, a tisztek keresztény frakciójának vezetője és jelentős szerepet játszott az új keresztény császár megválasztásában, majd Iovianus gyors halála után a lovassági parancsnok Valentinianus megválasztásában is. A keresztény szárnyhoz rajta kívül még Arintheus, a pogány klikkhez Dagalaifus és Nevitta tartoztak.

A következő időszakban – Valens alatt – magister peditum rangot kapott, később magister equitum lett és 369-ig a gótokkal hadakozott. Ugyanebben az évben nevezték ki consullá. Victor volt a 378-as hadrianopolisi csata egyik hadvezére, ahol a római sereg hatalmas, sorsdöntő vereséget szenvedett a gótok ellen.

Utolsó éveit feleségével a birodalom keleti részében töltötte, főleg Antiochiában.


Elődei:
Valentinianus
és
Valens
Consul
369
Kollégája:
Valentinianus Galates
SPQR
Utódai:
I. Valentinianus
és
Valens

Források[szerkesztés]

  • Ammianus Marcellinus: Res Gestae
  • Alexander Demandt: Magister Militum. In: Pauly-Wissowa, Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft (neue Bearbeitung). Supplementband XII, Stuttgart, 1970. 582.
  • Klaus Rosen: Julian. Kaiser, Gott und Christenhasser, Klett-Cotta, Stuttgart, 2006. ISBN 3608942963