Flavius Aëtius
| Flavius Aëtius | |
 | |
| Született | 390-es évek[1] Szilisztra |
| Elhunyt | 454. szeptember 21.[2][3] Ravenna |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Pelagia |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Gaudentius |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Halál oka | emberölés |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Flavius Aëtius (Szilisztra, kb. 396 – Ravenna, 454. szeptember 21.) római hadvezér, államférfi.
Élete[szerkesztés]
Moesiában született Kr. u. 390 körül. Apja Gaudentius lovassági parancsnok volt, pannóniai család sarja, azonban anyai ágon ősi patricius családból származott. Katonai pályája gyorsan ívelt felfelé. Több mint húsz évig volt a hunok túsza.[4] 425-ben hun segédcsapatokra támaszkodva kikényszerítette, hogy Gallia katonai parancsnoka legyen Magister militum per Gallias. Bonifatius és Felix (politikai ellenlábasai) legyőzése után, 433-tól az egész nyugati fél Magister militume, a nyugatrómai birodalom igazi irányítója lett. Galla Placidia, III. Valentinianus császár anyja, aki kiskorú fia helyett gyakorolta a hatalmat, folyamatosan próbálta eltávolítani a hatalomból, Aëtius azonban – többek között – jó hun kapcsolatainak köszönhetően (több évet töltött túszként Ruga hun király udvarában) mindig elhárította a régens próbálkozásait. Tekintélyéhez hozzájárult, hogy a szenátori nemességgel jó kapcsolatot tartott.
Attila és a hun invázió ellenében sikerült megnyernie a frankokat, a burgundokat, a vizigótok és az armoricai kelták segítségét. 451-ben a catalaunumi (pontosabban mauriacumi) csatában Attilát rendkívüli erőfeszítéssel visszavonulásra kényszerítette. Attila 452-ben megtámadta Itáliát. Aëtius a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazta, aminek meg is lett az eredménye. Az élelmiszerhiány és a pestisjárvány következtében Attila Róma falai elől visszavonult Pannóniába.
454-ben Petronius Maximus szenátor és Heraclius eunuch elhitették III. Valentinianus római császárral, hogy Aëtius az életére tör. Így 454. szeptember 21-én egy kihallgatás alkalmával Heraclius segítségével a császár saját kezűleg ölte meg a hadvezért. Halálához hozzájárult még túlzott hatalma és hogy ragaszkodott fiának a császár leányával, Eudociával tervezett házasságához.
Érdekességek[szerkesztés]
- Aëtius, aki hosszú évekig túszként él a hunok között „jó lovas és biztos kezű íjász lett.”[5]
- Edward Gibbon 18. századi történész az „utolsó rómainak” nevezte Aëtiust.[6]
Filmen[szerkesztés]
A filmvásznon Aëtius alakját és Attilával való küzdelmét dolgozzák fel az 1954-ben, illetve 2001-ben készült Attila című filmek.
Az 1954-ben készült filmet Pietro Francisci rendezte Anthony Quinn (Attila), Sophia Loren (Honoria) és Henri Vidal (Aëtius) főszereplésével.
Dick Lowry által 2001-ben rendezett Attila című filmen Aëtius-t Powers Boothe, míg Attilát Gerard Butler alakítja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Thompson 62. o.
- ↑ Thompson 54. o.
- ↑ Aetius római hadvezér meggyilkolása (Rubicon)
Források[szerkesztés]
- Bánosi György-Veresegyházi Béla: Ókori uralkodók kislexikona
- Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9
- Antik lexikon. Főszerk. Szepes Erika. Ford. Bellus Ibolya et al. Budapest: Corvina. 1993. ISBN 963-13-3860-6
- Attila (1954) című film adatlapja az IMDB-n (angolul)
- Attila (2001) című film adatlapja az IMDB-n (angolul)
- ↑ Thompson: E. A. Thompson: A hunok. Szukits Könyvkiadó, 2003.
| Elődei: Auchenius Bassus és Flavius Antiochus |
|
Utódai: II. Theodosius és Petronius Maximus |
| Elődei: Anthemius Isidorus és Flavius Senator |
|
Utódai: II. Theodosius és Glabrio Faustus |
| Elődei: III. Valentinianus és Flavius Nomus |
|
Utódai: Flavius Calepius és Flavius Ardabur |
| Elődei: Flavius Opilio és Iohannes Vincomalus |
|
Utódai: III. Valentinianus és Procopius Anthemius |
