Ugrás a tartalomhoz

Fizetőfal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fizetési fal szócikkből átirányítva)

Az interneten a fizetőfal (paywall) funkciója az, hogy bizonyos tartalmakat csak előfizetés ellenében tesz hozzáférhetővé a felhasználók számára. Ilyet alkalmaz számos weboldal, köztük több újság online verziója.[1]

Példák egyes országokból

[szerkesztés]

Egyesült Királyság:

  • A Financial Times (FT) 2002-ben kezdett pénzt kérni cikkeinek eléréséért.[2] A lap méri az olvasott cikkek számát, és ez alapján számláz olvasóinak; néhány cikket el lehet olvasni ingyen, de a teljes tartalomhoz elő kell fizetni. 2010 áprilisában az FT megszüntette a regisztráció nélküli, ingyenes hozzáférés lehetőségét, azóta minden tartalomhoz be kell jelentkezni. Regisztráció után az ingyen olvasható cikkek olvasottságának mérése havonta újraindul.
  • A The Times és a The Sunday Times 2010 nyarán tette fizetőssé online kiadását. Egynapi hozzáférésért 1 fontot kértek el, a heti elérés 2 fontba került.[3][4] 2010 júliusában az új weboldalnak mindössze 15 ezer közvetlen előfizetője volt, további 12,5 ezer pedig egy iPad-alkalmazáson keresztül olvasta a lapot.[5]
  • A MoneyWeek befektetési magazin 2005-ben lett fizetős; jelenleg tartalmának 60%-át (címlapsztorik, részletesebb cikkek) az előfizetők számára tartják fenn 1 hónapon keresztül. A lapigazgató szerint készen állnak arra, hogy átvegyék a FT modelljét, amely havonta bizonyos számú cikkhez szabad hozzáférést enged az egész oldalon.[6]
  • A News of the World 2010 végén tette fizetőssé weboldalát. A lap azóta csődbe ment.

Amerikai Egyesült Államok:

  • A The New York Times (NYT) korábbi előfizetési programja évi 5 ill. havi 8 dollárért engedett hozzáférést a lap archívumához. 2007-ben az előfizetéseken 10 millió dollárt keresett az újság, ám ennél jóval magasabbak lehettek volna a reklámbevételek, ha minden felhasználójuk, aki elért a fizetőfalig, belép az oldalra. 2007-ben a NYT feloldotta az 1980 utáni archívumának fizetősségét, de az 1980 előtti (PDF-formátumú) cikkek ma is fizetősek, bár a legtöbbjük kivonatos formában ingyen is olvasható.[7]
  • A The Wall Street Journal az utolsó nagy amerikai újság, amely mindmáig fizetős. Csaknem egymillió fizetős olvasója van online, ami évente kb. 65 millió dollár forgalmat generál.[7][8]
  • A Newsday napilap heti 5 dollárt kér weboldalának olvasóitól, de az anyacég, a Cablevision ügyfelei mentesülnek a díjfizetés alól (ez az internetszolgáltató birtokolja Long Island nagy részén a kábeles jogokat). Negyed évvel a fizetősség bevezetése után, 2010 elején mindössze 35 előfizetőjük volt,[9] ezért év végén eltávolították a fizetőfalat, de 2011-től újra bevezették.
  • Az Atlantic Monthly, amely eredetileg szintén fizetős volt, 2008 óta ingyenesen hozzáférhető.[10]

Szlovákia:

  • A felvidéki SME honlapjának egykori főszerkesztője, Tomás Bella Piano Media néven fizetős webhálózatot indított. Ennek keretében a három nagy szlovák napilap: a Hospodárske noviny üzleti lap, a Pravda és az SME politikai napilapok, továbbá a Denník Šport sportújság, a Týždeň hetilap, a TV JOJ magán-tévécsatorna online veziója, a PC Revue nevű IT-magazin, a Medialne.sk gazdasági és a MeToo.sk videoportál az általános híreken (sporthírek, szórakoztató tartalmak, videók, véleményrovatok, archívumok) kívüli tartalmait fizetőfal mögé helyezte, és csak néhány ingyenes hírforrás maradt meg. A fizetős tesztüzem 2011 áprilisában kezdődött meg, májusban élesedett: a felhasználók havi 2,90 vagy heti 1 euró átalánydíj ellenében férhetnek hozzá a tartalmakhoz.[11][12][13]

First click free és Flexible sampling

[szerkesztés]

A Google 2008-tól működtette a „First click free” („az első kattintás ingyenes”) elnevezésű programját, mely lehetővé tette, hogy a felhasználók a Google-keresőben megtalált fizetős tartalmakat az első továbbkattintásig ingyen olvassák.[14][15] A kiadók számára ez azért volt előnyös, mert fizetős tartalmakat kínálhattak anélkül, hogy elveszítették volna a keresők felől érkező forgalmukat, a Google számára pedig lehetővé tette a fizetős híroldalak indexelését.[16]

A First click free programot a Google 2017–ben megszüntette, helyette a Flexible samplinget vezette be. Ennek lényege, hogy a kiadók maguk dönthetik el, hány ingyenes cikket engednek megjelenni a keresőből érkező olvasóknak, vagy akár teljesen le is tilthatják az ingyenes hozzáférést. Így a tartalomszolgáltatók nagyobb kontrollt kaptak a fizetős fal mögött lévő anyagaik felett, miközben a Google továbbra is indexelheti és rangsorolhatja az ilyen tartalmakat a találati listában.[17]

Kijátszás

[szerkesztés]

A fizetőfal megkerülésére több segédprogram létezik. A Mozilla Firefoxhoz kiadott RefSpoof a hivatkozót (referrer) meghamisítja, mintha a kattintás a Google-ről jönne, ennek köszönhetően több „első ingyenes kattintás”-hivatkozást lehet elérni.[18] Az Internet Explorer környezeti menüjébe ágyazódó BreakthePaywall különböző trükkökre képes, pl. a hivatkozó és a user-agent átírására, valamint a cookie-k („sütik”) célzott törlésére.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „A Brief History of Paywalls”. [2011. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. november 30.) 
  2. ↑ The Newspaper that Doesn't Want to be Free (Success of ft.com under paywall), New York Times, 2009. augusztus 12.
  3. ↑ „The Times Paywall: One week on”, idio magazin, 2010. június 9.. [2010. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 26.) 
  4. ↑ Times and Sunday Times websites to charge from June
  5. ↑ Dan Sabbagh: Times paywall: the numbers are out (should we charge for this?). Beehive City, 2010. július 18. [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  6. ↑ Paywall Q&A with MoneyWeek's Toby Bray[halott link] How Moneyweek implemented Paywall and what their plans are for its future, pressgazette.co.uk
  7. ↑ a b Pérez-Peña, Richard. „Times to Stop Charging for Parts of Its Web Site”, The New York Times, 2007. szeptember 18. (Hozzáférés: 2008. április 14.) „These indirect readers, unable to get access to articles behind the paywall and less likely to pay subscription fees than the more loyal direct users, were seen as opportunities for more page views and increased advertising revenue.” 
  8. ↑ „Whoah! WSJ.com Quietly Makes Big Traffic Strides”, Condé Nast (Hozzáférés: 2008. április 14.) „No wonder Rupert Murdoch's in no hurry to do away with The Wall Street Journal's online paywall. Even with it still in place around large sections of the site, traffic is still growing at a most impressive rate.” 
  9. ↑ John Koblin: After Three Months, Only 35 Subscriptions for Newsday's Web Site. The New York Observer, 2010. január 26.
  10. ↑ „The Atlantic drops paywall”, Atlantic Monthly, 2008. január 22. (Hozzáférés: 2008. április 14.) „Beginning today, TheAtlantic.com is dropping its subscriber registration requirement and making the site free to all visitors. Now, in addition to such offerings as blogs, author dispatches, slideshows, interviews, and videos, readers can also browse issues going back to 1995, along with hundreds of articles dating as far back as 1857, the year The Atlantic was founded.” 
  11. ↑ Nyelv és Tudomány: Fizetőkapu mögé vonul a szlovák internetes média
  12. ↑ Slovak media organisations plan joint online paywall. The Irish Times. [2012. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 21.)
  13. ↑ Fizetős szlovák netmédia. HVG. [2011. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  14. ↑ http://googlewebmastercentral.blogspot.com/2008/10/first-click-free-for-web-search.html
  15. ↑ „Google To Let News Groups Set Reader Limits”, Wall Street Journal, 2009. december 1.. [2009. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  16. ↑ „First Click Free”, idio magazin, 2009. június 28.. [2009. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  17. ↑ Flexible Sampling Guidelines | Google Search Central | Documentation (angol nyelven). Google for Developers. (Hozzáférés: 2025. július 13.)
  18. ↑ RefSpoof from MozDev. [2010. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  19. ↑ BreakthePaywall.com

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paywall című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fizetőfal&oldid=28520908”