Fischer Gyula (főrabbi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fischer Gyula
Született1861. március 15.
Sárkeresztúr
Elhunyt1944. február 25. (82 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarabbi
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiOrszágos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (–1866)
SablonWikidataSegítség

Fischer Gyula (Sárkeresztúr, Fejér megye, 1861. március 15.Budapest, 1944. február 25.)[2] győri főrabbi, később Prágában és Budapesten rabbi, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Fischer Salamon és Deutsch Sarolta fiaként született. 1877-1886 között volt a budapesti Rabbiképző növendéke. A bölcsészdoktori oklevelet 1885-ben szerezte a budapesti egyetemen, 1887-ben avatták rabbivá. 1887-ben Győrött választották meg főrabbinak, innen került 1898-ban Prágába, majd 1905-ben a Pesti Izraelita Hitközséghez rabbinak, 1920-tól ugyanitt főrabbi. Lelkészi működését zajtalan buzgóság jellemezte, zsinagógái beszédeiben nemes egyszerűségre törekszik. A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának 1905-től volt tagja, tanulmányi bizottságának elnöke és felső tanfolyamának óraadó tanára. 1918-tól a német nyelvet és a Midrás irodalmát adta elő (régebben az exegetikus irodalmat is). Egyházi elnöke volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak. A Magyar Zsidók Pro Palesztina szövetsége elnöki tanácsának tagja. A görög-zsidó irodalom számos művét fordította magyar nyelvre. Halálát tüdőgyulladás, cukorbaj okozta. Felesége Wiener Ottilia volt.

Művei[szerkesztés]

  • Izrael szellemi szabadsága. Sabuoth-beszéd a nagyabonyi izr. hitközség templomában 1884. évi május 30. Budapest, 1884.
  • Jehuda ben Saul ibn Tibbon, adalék a középkori zsidó irodalom történetéhez. Budapest, 1885. (Bölcselettudori értekezés. Különnyomat az Egyetemes Philológiai Közlönyből).
  • Két tan. Győr, 1891.
  • A zsidó imaház. Devecser, 1891.
  • Hitéletünk. Fölszentelő szónoklat a pozsonyi uj zsidótemplomban. Győr, 1894.
  • A szabad akarat. Hitszónoklat. Tartotta a jom-kippur ünnepén … 1907. szept. 18-án. Budapest, 1907
  • A világháború jó hatásai. Beszéd. Pozsony, 1915.

Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, a Hacofeban, az Országos Egyetértésben, a Múlt és Jövőben, a Blau-Emlékkönyvben, az Egyenlőségben, a Zsidó Plutarchosban, az Imit évkönyveiben, a Neuzeitban, a Pester Lloydban, az Újságban, az Oesterr. Wochenschriftben jelennek meg.

Közreműködésével jelent meg:

  • Az ethika a halachisták életében. In: Emlékkönyv Bloch Mózes tiszteletére. Életének kilencvenedik évfordulója alkalmából kiadják tanítványai. Budapest, 1905.
  • Weisz Gábor: Imák izraelita nők számára. 3. kiadás. Budapest, 1902, egész vászonkötésben, 4. kiadás: Fischer Gyula közreműködésével írta Weisz Gábor. Patai József templomi énekeivel. Budapest, 1908.
  • Zsidó Plutarchos. 1. rész. Venetianer Lajos: Löw Lipót. Fischer Gyula: Riesser Gábor. Blau Lajos: Zunz Lipót. Budapest, 1923. (Népszerű Zsidó Könyvtár 10.)
  • Alexandriai Philo: Mózes élete. Görögből ford: Fischer Gyula. Budapest, 1925. (Népszerű Zsidó Könyvtár 17-18.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 328/1944. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Budapest, 1927.
  • Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel; Budapest, 1948
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.