Finta Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Finta Éva
Született1954. január 1. (70 éves)
Beregszász, Szovjetunió
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDr. Szabó István
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
IskoláiUngvári Állami Egyetem (1972-1978)
Kitüntetéseia Magyar Rádió Kárpátalján meghirdetett drámapályázatának fődíja (1991)
a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványának ösztöndíja (1992)
a kárpátaljai Együtt című irodalmi és kulturális folyóirat nívódíja (2012)
a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) Munkácsy Mihály Életműdíja (2014)
József Attila-díj (2019)

SablonWikidataSegítség

Finta Éva (Beregszász, 1954. január 1. –) József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, tanár, a Magyar Írószövetség tagja.

Élete[szerkesztés]

1954. január 1-én született Kárpátalján, Beregszászban, a volt Szovjetunió területén. A központi, moszkvai időzóna jóvoltából születését másodikára keltezték. Szülei: Finta Pál és Szöllősi Julianna. Apai ágon kétgenerációs mesterek családjából származik, anyai ágon tiszántúli gazdálkodók a felmenői. Harminchét éves koráig szülővárosában élt, ezt követően családegyesítés jogcímén Magyarországra költözött férjével, Dr. Szabó István háziorvossal, két gyermekükkel, Szabó István Kevével és Szabó Eszterrel, valamint férje családjával. 1997-től él Sárospatakon.

Általános iskolai tanulmányait a Beregszászi 6-os számú Nyolcosztályos Iskolában végezte, ahol nagy hatással volt rá magyar szakos tanárnője, a tankönyv- és módszertaníró Drávai Gizella. Érettségit a Beregszászi 4-es számú Kossuth Lajos Középiskolában tett.

Írással tizenhét éves korában kezdett foglalkozni. Érettségijét követően a beregszászi,egykori Vörös Zászló napilap szerkesztősége mellett működő irodalmi stúdió (egyfajta „íróiskola”Balogh Irén újságíró szervezésében és Drávai Gizella szakmai tanácsadásával), az Ungváron működő (1971-1987) József Attila Irodalmi Stúdió, majd a József Attila Alkotóközösség (1988-1990) tagjaként kapcsolódott a vidék irodalmi életébe, utóbbinak maga is alapító és választmányi tagja volt.

1972 óta folyamatosan publikál, leginkább verseket. Kezdetben a kárpátaljai napilapokban és periodikákban jelentek meg írásai (Vörös Zászló, Kárpáti Igaz Szó, Kalendárium, évkönyvek). Kárpátaljai lakosként és azt követően is rendszeresen megtaláljuk írásait magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratokban (Forrás, Alföld, Mozgó Világ, Napjaink, Holnap, Magyar Élet, Hitel, Magyar Napló, Jel, Ezredvég, Irodalmi Páholy, Zempléni Múzsa, Agria, Partium, Együtt, Dunai Limes, Kortárs, Spanyolnátha stb.)

1978-ban magyar filológus, illetve nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarán. Ezt követően a moszkvai INJÁZ főiskolán, levelező tagozaton elvégezte az olasz szakot, de nem diplomázott, majd 1984-85 között ugyanitt beiratkozott a német szakra is. Idegennyelvi tanulmányait nem kamatoztatta a későbbiekben.  

Szülővárosában eleinte nevelői munkakört töltött be különböző iskolákban. A tanári pálya telítettsége okán felhagyott tanult szakmájával, és kirakatrendező lett Horváth Anna beregszászi szobrász-keramikus irányítása és védőszárnyai alatt. Ez idő tájt komolyan foglalkoztatta a képzőművészet, ezen belül a festészet. Tíz évig rendszeresen részt vett városi és területi kiállításokon.

A tanári teendőkhöz csak 2004-ben, Magyarországon sikerült visszatérnie. Két évig tanított egy szakközépiskolában Sátoraljaújhelyen, majd 2007-től, nyugdíjba vonulásáig, a sárospataki tanítóképzőben volt tanársegéd (az intézmény jelenleg, 2021 májusától, Tokaj-Hegyalja Egyetemnéven működik).

Főiskolai oktatóként intenzíven foglalkozott irodalomtörténettel. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, az Irodalomtudományi Doktori Iskola elvégzését követően, 2008-ban abszolutóriumot szerzett. Kutatási területének Sáfáry László munkácsi születésű költő befejezetlen és feltáratlan életművét választotta Kabdebó Lóránt professor emeritus vezetése alatt. A Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezett hagyaték segítségével összegyűjtötte, és a már korábban publikált versekkel egybeszerkesztette Sáfáry László eddig fellelhető írásait, melyeket Köztetek vagyok címmel, saját költségen megjelentetett. A fiatalon, a Don-kanyarban eltűnt költő életéről, munkásságáról Hazamegyek címmel jelent meg monográfiája az NKA támogatásával.

Verseit előszeretettel zenésítették meg. A jelentősebb feldolgozások Bárdos Lajos, Rózsa Pál, a kárpátaljai Credo együttes (ezen belül Ivaskovics József) és Dinnyés József nevéhez kapcsolódnak.

A 90-es években megírt Párkák című drámáját feldolgozta és többször közvetítette a Magyar Rádió.2008-ban Legeza Ilona Anna közismert könyvtáros elkészítette Finta Éva honlapját, és 2011-ben bekövetkezett haláláig gondozta. A honlap indításakor Martinák Jánosné tanár, író volt segítségére a szerző szöveges bemutatásában, írásainak, szerepléseinek begyűjtésében. Legeza Ilona halálát követően a digitális anyag frissítését Martinék Péter tanár vette át.

Publikációjának teljes listáját 2017-ig, nyugdíjba vonulásáig, a Magyar Tudományos Művek Tára tartalmazza.

Művei[szerkesztés]

Szépirodalom[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • Vállalkozás az örömre (versek); Kárpáti Igaz Szó, Ungvár, 1979
  • Idő-korongon (versek); Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1987
  • A lét dicsérete (versek); Hatodik Síp Könyvek, Budapest-Ungvár, 1991, ISBN 963 7476 016
  • Párkák (verses színmű). Megjelent a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványa támogatásával; Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993
  • Földközelben (versek); Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc,1993, ISBN 963-7687-11-4
  • Vissza a vízöntőbe (versek);[1] Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007, ISBN 9789637486876
  • Szapphó a szirten (versek); Bíbor Kft Kiadó, Miskolc, 2010, ISBN 9789639988064
  • Örök partok (válogatott versek 1990-2009). Megjelent az NKA támogatásával; Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2013, ISBN 978-963-9814-54-7
  • Hazamegyek. A kárpátaljai Sáfáry László (monográfia), 2016, Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest. Megjelent az NKA támogatásával. ISBN 978-963-9814-75-2
  • A tékozlás genezise (versek). Megjelent az NKA támogatásával; Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2018, ISBN 978-615-5757-06-8
  • Ötkönyv (költemények és esszéversek); Napkút Kiadó, Budapest, 2018, ISBN 9789632638027
  • Noé bárkáján rózsatő. Válogatott versek; utószó Jánosi Zoltán; Magyar Napló, Budapest, 2021 (Rádiusz könyvek)

Almanachok, antológiák[szerkesztés]

  • Szivárványszínben (versek); Uzsgorod, Ukrajna, Kárpáti Kiadó, 1977
  • Szivárványszínben. Lendület, ifjúsági almanach (versek); Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1982
  • Évgyűrűk (versek); Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, versek, 1987
  • Évgyűrűk'88 (versek); Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988, ISBN 5775702174
  • Évgyűrűk '89 : irodalmi, művészeti és társadalompolitikai kiadvány. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1989, ISSN 0236-1159
  • Sugaras utakon. A kárpátontúli magyar nyelvű irodalom antológiája 1945-1985; Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1985
  • Vergődő szél. A kárpátaljai magyar irodalom antológiája 1953-1988; Budapest – Ungvár, 1990, ISBN 9631416275
  • Évgyűrűk '90 (versek); Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1991, ISSN 0236-1159
  • Extra Hungariam: A Hatodik Síp antológiája (versek); Budapest – Ungvár, 1992, helytelen ISBN kód: 9637476080
  • Ének két hangra (Kárpátaljai magyar költők megzenésített versei). Ivaskovics József zenéje, Tóth Lajos grafikája. Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség, Ungvár, 1995
  • A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról. Debrecen, 1995, ISBN 9634720293
  • Magyar költőnők antológiája; Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 9638477202
  • Tíz/évkönyv; Hatodik Síp antológia 1989-1999; Budapest, Új Mandátum Kiadó, 1999, ISBN 9638294590
  • Kárpáti Béla:Irodalom Miskolcon II. A Napjainktól napjainkig. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc, 2002, ISBN 9637528636
  • Viszontlátás: versek és novellák az Együtt folyóirat hét évfolyamának (2002 – 2008) lapszámaiból; Ungvár – Budapest, Intermix Kiadó, 2009, ISBN 9789639814219
  • A magyarokhoz: magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig. Miskolc-Budapest, 2003, ISBN 9639301582
  • Viszontlátás II. Válogatás az Együtt folyóirat 2009–2017 közötti számainak szépirodalmi anyagából; Kárpátaljai Magyar Könyvek, Ungvár – Budapest, Intermix Kiadó, 2018, ISBN 9786155757075
  • A XXI. század költői; Kiskőrös, 2009, ISBN 9789638819901
  • Viszontlátás.Versek és novellák az Együtt folyóirat évfolyamainak lapszámaiból; Intermix Kiadó, Ungvár- Budapest, 2009
  • Arcok és énekek (verses antológia); Rím Kiadó, 2011, ISSN 2060-0968
  • Versek In: Martinák Jánosné: Múzsák a Magas-hegy tövében: szubjektív kultúratörténeti időutazás Újhel'ben; Sátoraljaújhely, ISBN 9789638800343
  • A századelő irodalma. A századelő költészete; Magyar Napló, Budapest, 2017
  • Szülőföldem (esszé).In: Szülőföldem; Kortárs Folyóirat Kiadó Kft, Budapest, 2019
  • Harangokkal írt évszázad; 1920-2020. Történelmi elemzések, esszék, szépirodalmi művek a trianoni békediktátumról és következményeiről; Magyar Napló, Budapest, 2020, ISBN 978-615-5195-85-3
  • Világ, ideálmodva. Az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál antológiája; AB ART Kiadó, 2021, ISBN 978-615-6033-30-7

Versek ukrán nyelvű tolmácsolásban[szerkesztés]

  • Iván Petrovcij műfordító: Znák veszni. Poeziji. Eva Finta: Hvili tvorennyja (Ritmusból harmóniát), Zliva (Zápor); Uzsgorod, Vidavnictvi „Karpáti”, 1979
  • Dzvinke dzserelo. Tvorcsiszty molodih. Finta Éva verseit fordította Jurij Skrobinec;  Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1983
  • Vitrila (almanach ’84); Finta Éva verseit fordította Jurij Skrobinec; Kijiv, Vidavnictvo CK LKSZMU „Mology”, 1984
  • Prápor 11 ’86. Finta Éva verseit fordította Iván Petrovcij; Scsomiszjácsnij literáturno- hudozsnyij ta gromagyszko-politicsnij zsurnál szpilki piszmennikiv Ukrajini, 1986
  • Dzvoni (versek); Finta Éva versét fordította fordította Iván Petrovcij; Beregszász, Beregìvsʹka rajonna drukarnâ, 2003

Irodalomtörténet[szerkesztés]

  • Hatágú a síp! Gondolatok Balla D. Károly legújabb verseskötetéről; HOLNAP, MISKOLC, 3:12 pp. 22-23., 2 p., 1992
  • Üzenet szülőföldemnek. HOLNAP, MISKOLC, 3:10 pp. 3-3., 1 p., 1992
  • Balla Teréz kárpátaljai költő szonettkoszorúja elé. HOLNAP, MISKOLC, 3:4 pp. 8-9., 2 p., 1992
  • József Attila szólongatása. HOLNAP, MISKOLC, 3:5 pp. 3-3, 1 p., 1992
  • "Jövővé lesz a múltja is"... FORRÁS, 25:1 pp. 90–91., 2 p., 1993
  • Hagyományok, divat és korszellem a mai magyar irodalomban határon innen és túl (előadás); MAGYAR ÉLET, 10:3 pp. 13–14., 2 p., 1993
  • Kézfogás, avagy egy kisebbségi közérzet margójára. FÓKUSZ – PEDAGÓGIAI KÖZÉLETI LAP 5:5 pp. 16–17., 2 p., 1994
  • Fáy András életének zempléni vonatkozásai. ZEMPLÉNI MÚZSA,7:3 pp. 31–36., 6 p., 2007
  • Sáfáry László; Finta Éva (szerk.) Megmentett oldalak: Sáfáry László: Versek; EZREDVÉG (0238-2865): 18 (10) pp. 69–72, 2008
  • Martinák János második verseskönyve: Csillagjáték. SZÉPHALOM, A KAZINCZY FERENC TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE 23 pp. 622–625., 4 p., 2013
  • A Köztetek vagyok c. Sáfáry-kötet előzményei: A munkácsi születésű költő halálának 70. évfordulójára emlékezve. EGYÜTT; A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG KÁRPÁTALJAI ÍRÓCSOPORTJÁNAK FOLYÓIRATA 15:6 pp. 31–63., 33 p., 2013
  • Szonett-variációk Sáfáry László korai költészetében. In: Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karának tudományos és művészeti eredményei – 2014; Eger, Líceum Kiadó, pp. 84–95., 12 p., 2015
  • Hazamegyek. A kárpátaljai Sáfáry László (monográfia); Megjelent az NKA támogatásával; Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2016, ISBN 9789639814752

Könyvszerkesztések[szerkesztés]

  • Dobai Péter: Vitorlák emléke. 1979-1993. Orpheusz Könyvkiadó, Budapest, 1994. ISBN 9637971521
  • Váci Mihály: Valami nincs sehol. Szerkesztette, az előszót írta: Finta Éva; Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 1994. A kötetet előszóval is ellátta. ISBN 9637687432
  • Pásztor Attila: Törlesztés. Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2000. ISBN 9639280283
  • Sáfáry László: Köztetek vagyok. Összegyűjtött versek; szerkesztette, a költő korai verseit felkutatta és összegyűjtötte Finta Éva. Vasas-Köz Kft. nyomda, Budapest, 2008. ISBN 9789630654692
  • Kocsis Csaba: Megrajzolom az ebédet. Gyermekversek. Szerkesztette: Finta Éva. Magyar Napló, Fókusz Egyesület, Budapest, 2020. ISBN 978-963-541-020-0

Megzenésített művek[szerkesztés]

  • Bárdos Lajos: Tiszta forrás. Kórus-rapszódia Bartók Béla születésének centenáriumára (Finta Éva, Jobbágy Károly, Rónay György és Szuly Gyula verssoraiból), 1980
  • Credo Együttes: Finta Éva: Beteg a hold, Otthon (hangfelvétel), In: Credo együttes: Himnusz a csúcsokon [CD] (2008)
  • Bárdos Lajos: Kifehérszik az ég. Kórusmű, 1981.
  • Rózsa Pál, Mise orgonakísérettel, áriával a Változatok a teljességre c. vers felhasználásával, 1994, kaposvári bemutató a Tavaszi Fesztiválon
  • Ivaskovics József (zene) – Tóth Lajos (Illusztrátor). Megzenésített versek: Újév reggelén; Fény; Jázminok In: Ének két hangra: kárpátaljai magyar költők megzenésített versei [nyomtatott kotta]. Ungvár, Ukrajna: Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség , 995
  • Dinnyés József: Dalolgatok. Finta Éva énekelt versei (CD); Aranyalmás Kiadó, Budapest, 2018

Interjúk vele[szerkesztés]

  • "A teljesség reménye" – Nagy Zoltán Mihály riportja Finta Évával; HATODIK SÍP: A KÁRPÁTALJAI MAGYAR IRODALOM FÓRUMA 2:1; 1990
  • "... az én magyarságom ellenzékben kiművelt magyarság...": beszélgetés Finta Évával. In: Erdélyi Erzsébet, Nóbel Iván: Határokon járok örökké...; Budapest, Tárogató Kiadó, 1995, ISBN 9638491671
  • "A vers gyógyít". Beszélgetés Finta Évával; lejegyezte: Nagy Zoltán Mihály; EGYÜTT: A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG KÁRPÁTALJAI ÍRÓCSOPORTJÁNAK FOLYÓIRATA 11; 2013
  • Az Együtt 2012-es nívódíjasa (Finta Éva). In: Lengyel János, Arc-poeticák. Beszélgetni jó; Ungvár – Beregszász, Intermix Kiadó, 2015
  • Mit olvas Finta Éva költő? – Filip Gabriella riportja Finta Évával; II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár honlapja (Miskolc)
  • "Sáfáry László hazatér?": beszélgetés Finta Évával. Csordás László riportja. EGYÜTT: 14; 2016
  • Finta Éva költő nagy elismerése – Illik a díjakat időben megszerezni; Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportál, ÉM-BG

Szakmai tagságok[szerkesztés]

Szakmai elismerések[szerkesztés]

  • a Magyar Rádió Kárpátalján meghirdetett drámapályázatának fődíja (1991)
  • az Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványának ösztöndíja (1992)
  • a kárpátaljai Együtt című irodalmi és kulturális folyóirat nívódíja (2012)
  • a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) Munkácsy Mihály Életműdíja (2014)
  • József Attila-díj (2019)

Médiamegjelenések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]