Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Linkoman (vitalap | szerkesztései) 2010. március 24., 18:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

100px
Mottó: Új többség, erős Magyarország
Adatok
Elnök Orbán Viktor
Alelnök Kósa Lajos, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Varga Mihály
Frakcióvezető Navracsics Tibor
Frakciószövetség elnöke Orbán Viktor
Frakciószövetség társelnöke Semjén Zsolt

Alapítva 1988. március 30.
Székház 1089 Budapest, Visi Imre u. 6. (Polgárok Háza)

Ideológia polgári demokratikus konzervativizmus
kereszténydemokrácia
Politikai elhelyezkedés jobbközép
Parlamenti jelenlét 1990 óta
Nemzetközi szövetségek Európai Néppárt
Közép Demokrata Internacionálé
Nemzetközi Demokrata Unió
EP-frakció Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
Hivatalos színei narancssárga
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) konzervatív-keresztényszociális néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas.

Fidesz székház
(Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.)

Történet

Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995)

Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el.

1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, és állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.

A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.

1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.

Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[1] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választásokon az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)

Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)

A Fidesz Lendvay utcai egykori székháza

A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

A Fidesz korábbi logója

1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává is vált.

A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. (Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum néven újra a Fidesz frakciójához csatlakozott.)

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–)

2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

Legnagyobb sikerét 2009-ben érte el, amikor az Európai Parlamenti választásokon a szavazatok 56,37%-át szerezte meg.

A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[2]

Szervezet

Elnökei

Áder János 2000-ben

Választási eredmények

Országgyűlési választások

Választások
Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma
Mandátumok aránya
Parlamenti szerepe
1990-es 439 481 8,95% 63 0641 1,85%1 21 5,44% ellenzék
1994-es 379 295 7,02% 29 3911 0,69%1 20 5,18% ellenzék
1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80% 148 38,34% kormánypárt
2002-es2 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97% 188 (164)2 42,49%2 ellenzék
2006-os3 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65% 164 (141)3 36,53%3 ellenzék

1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választások után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.

Önkormányzati választások

  • 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
  • 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
  • 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
  • 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
  • 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő

Európai parlamenti választások

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 1 457 750 47,40% 12 Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP-ED) Európai Néppárt (EPP)
2009-es1 1 632 309 56,36% 14 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Európai Néppárt (EPP)

1 - A KDNP-vel közös listán

Lásd még

Jegyzetek

  1. A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
  2. A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.)

Külső hivatkozások