Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
| Fidesz – Magyar Polgári Szövetség | |
| Fájl:Fidesz New logo.jpg | |
| Mottó: Új többség, erős Magyarország | |
| Adatok | |
| Elnök | Orbán Viktor |
| Alelnök | Kósa Lajos, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Varga Mihály |
| Frakcióvezető | Navracsics Tibor |
| Frakciószövetség elnöke | Orbán Viktor |
| Frakciószövetség társelnöke | Semjén Zsolt |
| Alapítva | 1988. március 30. |
| Székház | 1089 Budapest, Visi Imre u. 6. (Polgárok Háza) |
| Ideológia | polgári demokratikus konzervativizmus kereszténydemokrácia |
| Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
| Parlamenti jelenlét | 1990 óta |
| Nemzetközi szövetségek | Európai Néppárt Közép Demokrata Internacionálé Nemzetközi Demokrata Unió |
| EP-frakció | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) |
| Hivatalos színei | narancssárga |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat. | |
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) konzervatív-keresztényszociális néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
(Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.)
Történet
Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995)
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el.
1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, és állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.
A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.
1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.
Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[1] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választásokon az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)
Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)
A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává is vált.
A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. (Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum néven újra a Fidesz frakciójához csatlakozott.)
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–)
2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.
A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.
Legnagyobb sikerét 2009-ben érte el, amikor az Európai Parlamenti választásokon a szavazatok 56,37%-át szerezte meg.
A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[2]
Szervezet
Elnökei
- 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányítja a pártot
- 1993-2000 Orbán Viktor
- 2000-2001 Kövér László
- 2001-2002 Pokorni Zoltán
- 2002-2003 ügyvezető elnökként Áder János
- 2003-tól Orbán Viktor
Választási eredmények
Országgyűlési választások
| Választások |
Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma |
Mandátumok aránya |
Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990-es | 439 481 | 8,95% | 63 0641 | 1,85%1 | 21 | 5,44% | ellenzék |
| 1994-es | 379 295 | 7,02% | 29 3911 | 0,69%1 | 20 | 5,18% | ellenzék |
| 1998-as | 1 263 522 | 28,18% | 187 609 | 38,80% | 148 | 38,34% | kormánypárt |
| 2002-es2 | 2 306 763 | 41,07% | 2 196 524 | 49,97% | 188 (164)2 | 42,49%2 | ellenzék |
| 2006-os3 | 2 272 979 | 42,03% | 1 511 176 | 46,65% | 164 (141)3 | 36,53%3 | ellenzék |
1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választások után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.
- Lásd még: Magyar választási rendszer
Önkormányzati választások
- 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
- 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
- 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
- 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
- 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
Európai parlamenti választások
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 1 457 750 | 47,40% | 12 | Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP-ED) | Európai Néppárt (EPP) |
| 2009-es1 | 1 632 309 | 56,36% | 14 | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) | Európai Néppárt (EPP) |
1 - A KDNP-vel közös listán
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
- ↑ A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.)
Külső hivatkozások
- Erős Magyarország, a Fidesz programja (magyar)
- Igen, Magyarország többre képes! a Fidesz európai választási programja (magyar)
- fideszfrakcio.hu
- Részletek a Fidesz 20. születésnapjára készült dokumentumfilmből