Festetics Pál (főispán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tolnai gróf Festetics Pál (Baltavár, 1725. november 11.1782. szeptember 10.) királyi tanácsos, Baranya vármegye főispánja.

Élete[szerkesztés]

Festetics József és szentgyörgyi Horváth Erzsébet elsőszülött fiúgyermeke. Baltaváron született 1725-ben és ott is temették el 1782-ben.

Bécsben tanult, s egy ideig a bécsi kormányszéknél dolgozott. Később elsőrendű gazdasági tekintélyként a Magyar Királyi Kamara alelnöke lett. Ebben a pozíciójában Mária Terézia kegyeit elnyerte, s így egyik legbizalmasabb tanácsosa lett. A királynővel sűrű levelezést folytatott az országgyűlés kérdéseiben. Ezt a levelezést a keszthelyi levéltár őrzi. 1766-ban grófi rangot nyert, és a család részére megszerezte a Tolnai előnevet, 1777-től baranyai főispán.

1757-ben vette át a tolnai birtokot atyjától. A tolnai uradalom (Tolna, Kakasd, Belac, Kokovics, Kés) 100 évig volt a család kezén. Feleségével többnyire Baltaváron tartózkodott. Tolnára inkább csak látogatóba jött. Egy ilyen látogatás alkalmával, 1765. június 6-án, Úrnapján égett le a mai templom elődje, a Kapuváry-féle templom. Ekkor a kegyúr kezdeményezésére és felajánlása alapján indult meg az építkezés még ugyanabban az évben.

Feleségétől, Kajetana von Stillfried und Rathenitz-től hét gyermeke született; József (1758–1854), Konstantina Mária Anna (1761-1826), Aloisia (1765-1813), Péter (1768-1803), Mária (1770-1828), János Nepomuk József Albert (1776-1815) és Julianna (1778-?)

Forrás[szerkesztés]


Elődje:
Klimó György
Baranya vármegye főispánja
1777. május 16.1782. április 7.
Baranya vármegye címere
Utódja:
Végh Péter