Ferit Vokopola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferit Vokopola
Született1887. augusztus 18.
Vokopola
Elhunyt1969. június 28. (81 évesen)
Durrës
Állampolgárságaalbán
Foglalkozása
  • politikus
  • muszlim vallási vezető
Albánia 14. mezőgazdasági minisztere
Hivatali idő
1927. október 24. 1928. június 20.
ügyvivő miniszterelnök
ElődMusa Juka
UtódMusa Juka
Albánia 19. közmunkaügyi minisztere
Hivatali idő
1927. október 24. 1927. november 16.
ügyvivő miniszterelnökIliaz Vrioni
ElődMusa Juka
UtódHilë Mosi
SablonWikidataSegítség

Ferit Vokopola vagy Ferid Vokopola (nevének ejtése fɛɾit vɔkɔpɔla; Vokopola, 1887. augusztus 18.Durrës, 1969. június 28.)[1] albán politikus, muszlim vallási vezető. 1927–1928-ban Albánia mezőgazdasági, 1927-ben rövid ideig közmunkaügyi minisztere volt. Az 1930-as évektől az albániai szúfi szerzetesrendek világi vezetői közé tartozott.

Életútja[szerkesztés]

A dél-albániai Vokopolában(wd) született, középiskolai tanulmányait 1906-ban a közeli Berat gimnáziumában fejezte be. Ezt követően Konstantinápolyban tanult jogot és közgazdaságtudományt, ezzel párhuzamosan az oszmán állami vagyonkezelő hivatalban helyezkedett el titkári beosztásban, 1910-ben pedig a hivatal főtitkára lett. Tisztviselői pályafutásával párhuzamosan 1908-tól közreműködött a Zgjimi (’Öntudat’) és a Bashkimi i Kombit (’Nemzeti Egység’) című konstantinápolyi albán folyóiratok írásában és szerkesztésében.[2]

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1912 végén jelen volt a vlorai nemzetgyűlésen, amelyen kikiáltották Albánia függetlenségét. 1913–1914-ben az első albán kormány pénzügyminisztériumának alkalmazásában állt főtitkári beosztásban, 1914-től 1916-ig pedig a közmunkaügyi minisztérium főtitkára volt.[3]

Az első világháborút követően Koço Kotával együtt titkárként segédkeztek az Albánia közjogi alapjait újrateremtő 1920. januári lushnjai kongresszus szervezésében és lebonyolításában. Január 22-én lushnjai küldöttként Vokopola üdvözölte az egybegyűlteket és nyitotta meg a tanácskozást.[4] 1923-ban a miniszterelnöki hivatal főtitkári állását foglalhatta el, 1924-ben pedig megválasztották az albán nemzetgyűlés képviselőjének, amelynek 1939-ig tagja maradt.[5] 1925-ben tevékenyen közreműködött az első albán filmszínház, a tiranai Nacional mozi megszervezésében.[6] Iliaz Vrioni és Hiqmet Delvina köztársasági kormányaiban 1927. október 24-étől 1928. június 20-áig Albánia mezőgazdasági minisztere volt, ügyvivőként 1927. október 24-e és november 16-a között a közmunkaügyi tárcát is vezette.[7] Az 1928-as alkotmányozó nemzetgyűlés alelnökeként járult hozzá az Albán Királyság(wd) előkészítéséhez és kikiáltásához. 1929-től kiadásában és szerkesztésében jelent meg az Arbënia folyóirat. Miután Olaszország 1939. április 7-én lerohanta Albániát, Vokopola tagja volt annak a Shefqet Vërlaci vezette küldöttségnek, amely április 16-án Rómában felajánlotta az albán koronát III. Viktor Emánuel olasz királynak.[8]

Politikai pályájával párhuzamosan 1936-tól ő látta el az elnöki tisztét az albániai szúfi rendek közül a kádirikat(wd), rufaikat(wd), szádikat(wd) és tidzsánikat(wd) egyesítő Drita Hyjnore (’Isteni Fény’) nevű vallási szervezetnek.[9]

Letartóztatása és utolsó évei[szerkesztés]

A második világháborút követően a hatalmukat megszilárdító kommunisták 1945. február 20-án letartóztatták Vokopolát. A háborús bűnösként, árulóként, a nép ellenségeként vád alá helyezett Vokopola legfőbb bűne az 1939-es olasz annexió körüli politikai szerepvállalása volt. Ehhez képest pere 1945. augusztus 11-én a korban meglepően enyhe ítélettel zárult, mindössze kétévi szabadságvesztésre ítélték. 1947. szeptember 19-én szabadult ki börtönéből. Hátralévő éveit visszavonultan élte le, 1969. június 28-án halt meg nyolcvanegy éves korában.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dervishi 2012 :250–251.
  2. Dervishi 2012 :250.
  3. Dervishi 2012 :250–251.
  4. Pearson 2004 :138.; Dervishi 2012 :151.; Bakiu 2014 :167.
  5. Dervishi 2012 :151.
  6. Bakiu 2014 :249.
  7. Dervishi 2012 :20., 151.
  8. Dervishi 2012 :151.
  9. Dervishi 2012 :151.
  10. Dervishi 2012 :151.

Források[szerkesztés]

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137