Ugrás a tartalomhoz

Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet
HelyszínBudapest, Magyarország
Célpontszovjet zsidó migránsok
Időpont1991. december 23.
Típusterrortámadás
Áldozatok6 sebesült
Térkép
Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet (Budapest)
Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet
Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 24″, k. h. 19° 13′ 11″47.440135°N 19.219696°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 24″, k. h. 19° 13′ 11″47.440135°N 19.219696°E

A Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet a magyar rendszerváltás idejének egyik első robbantásos merénylete volt. Az 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett végrehajtott robbantás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult. A szélsőbaloldali terroristák által elkövetett merénylet halálos áldozatot nem követelt.

Háttér

[szerkesztés]

A Szovjetunió megszűnésének heteiben az oroszországi zsidó lakosság tömegesen vándorolt ki a magasabb életszínvonalat nyújtó Izraelbe. Az ekkor hivatalban lévő izraeli kormány bevándorlásösztönző politikát folytatott. A bevándorlást azért támogatták, hogy az országon belül a zsidóság demográfiai súlyát növeljék, illetve hogy a környező arab országok 1967-ben megszállt területein újabb zsidó településeket hozzanak létre. Az izraeli kormány hívására több százezer szovjet állampolgár kelt útra. Közvetlen repülőjáratok híján a kivándorlók Magyarországon keresztül, a Ferihegyi repülőtér érintésével jutottak el utazásuk céljához. A Budapestig tartó utat a kivándorlók autóbusszal vagy vonattal tették meg, a magyar repülőtéren szálltak át a repülőgépre. A zsidók nagy mértékű szentföldi bevándorlását nem nézték jó szemmel az Izraellel szemben álló palesztin szervezetek, emiatt egy évvel korábban Magyarország már diplomáciai bonyodalmakba is keveredett.[1] A palesztin terroristák régóta jó kapcsolatokat ápoltak az NSZK-ban működő, szélsőbaloldali nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval, amelynek a NSZK hatóságok által körözött tagjai arab országokban kaptak menedéket és kiképzést. Feltételezések szerint a palesztin terroristák segítségét a RAF-tagok az európai zsidó érdekeltségek elleni fellépéssel szándékoztak kiegyenlíteni.[2][3] A ferihegyi robbantási akció kivitelezését vállaló nyugatnémet terroristák is arab országokban tartózkodtak 1988 óta.

A robbantás

[szerkesztés]

A merényletet elkövető RAF-tagok 1991-ben érkeztek meg Magyarországra. A később elkövetőként azonosított Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Hadsereg Frakció Harmadik generációjához tartoztak, 1988-ban ők kísérelték meg a spanyolországi Rota amerikai katonák által használt klubjának felrobbantását.[4] Nem ismert, hogy milyen hosszú ideig készültek a robbantásra, de az első becslések szerint akár hónapokat is eltölthettek az országban.[5] Hors Ludwig Meyer egy hamisított nyugatnémet útlevéllel, az 1953-ban Bonnban született Winfried Robert Georg Hamdaker néven utazott be az országba és lakást bérelt a Műszaki Egyetem egyik lágymányosi kollégiuma mellett.[6] Meyer december 14-én két Fiat Tipo típusú autót bérelt ki egy hétre a fővárosi Autótaxi Vállalat autókölcsönzőjétől, majd a bérletet lejártának napján három nappal meghosszabbította.[6] Az egyik bérautót a merénylet előtt egy nappal, december 22-én reggel 7 óra előtt állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, igen közel a Ferihegy 1-es terminál bejáratához, közvetlenül egy hirdetőtáblát tartó pózna lábához. A másik autóval a merénylet helyétől mintegy 120 méternyire figyelőállást vettek föl az út mellett futó ceglédi vasútvonal túloldalán. Az egyik vágányon napok óta egy kavicsot szállító tehervonat vesztegelt, amely mögött a figyelőhelyként szolgáló autót elrejtették.[7] A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek.[8] Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben megsebesültek, de az égő járművet mindenki el tudta hagyni.[7][9] A felrobbant autó helyén mindössze egy sekély kráter maradt, súlyosan megrongálódtak a közelében álló autók, a környező épületek ablakai pedig 300 méteres körzetben betörtek.[8] A merénylet utáni zűrzavarban is többen felfigyeltek a sínek túloldaláról csikorgó gumikkal elinduló autóra, amelyben a merénylő menekült.

A robbanást követő percekben a határőrség és a repülőtéri rendőrség lezárta a Ferihegyi gyorsforgalmi utat. A merényletről az Országgyűlésben értesülő Boross Péter belügyminiszter adott utasítást a rendkívüli repülőtéri rendszabályok bevezetésére és a határellenőrzés megszigorítására.[8][10] A repülőtéren az öbölháború idején már megszokott intézkedéseket vezették be: a repülőtérre csak a jeggyel rendelkező utasok léphettek be, a Ferihegyre tartó autókat pedig megállították és átkutatták. A merénylők gyors elfogása azonban így sem sikerült. A kivándorlókat előbb visszaszállították a közösségi szállásra, majd egy későbbi repülőgéppel indították útnak őket.

A merénylet utóélete

[szerkesztés]

A merényletet Jeszenszky Géza és Antall József is elítélte. A belügyminiszter utasítására razziák kezdődtek a külföldiek által látogatott helyeken, amelyek során több jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó külföldit elfogtak, de a merénylőt nem sikerült kézre keríteni. A rendőrök a karácsonyi ünnepeken is dolgozva, december 27-én Lágymányoson megtalálták a terroristák által elhagyott autót, kicsit később pedig a rejtekhelyként használt lakást,[11] ahol a nyomozók DNS-mintákat is találtak, de a korszak informatikai és kriminalisztikai módszereinek fejletlensége miatt személyekhez kapcsolni nem tudták őket.[12] A merényletért a felelősséget az AFP-hez eljuttatott közleményében a Jeruzsálem Megmentéséért Alakult Mozgalom (arab rövidítése HAK, kb. jog) vállalta. A mozgalom neve ismeretlen volt a budapesti merénylet előtt és soha többé nem is bukkant föl újra.[13]

A merénylet után a terroristák sikeresen szöktek el az országból, ezután hosszú évekre nyomuk veszett. 1999. szeptember 15-én Bécsben Meyer és Klump párosa feltűnt egy idős polgárnak, mivel napszemüvegben és sapkában hetek óta bankfiókok környékén ólálkodtak. Egy járőr igazoltatta őket, akik fegyvert rántottak. A kialakult üldözés és lövöldözés során a rendőrök Horst Ludwig Meyert agyonlőtték, Klumpot pedig elfogták.[14] A fogságba esett terroristát Ausztria 1999 végén kiadta az őt köröző Németországnak, ahol 2001-ben a rotai merényletkísérlet miatt börtönbe zárták. A börtönben lévő Klump 2001-ben DNS-vizsgálat alapján került a ferihegyi támadás egyik lehetséges elkövetőjeként a Interpol látókörébe, két évvel később vádat is emeltek ellene.[12][15] A ferihegyi merénylet büntetőtárgyalása 2004-ben, Stuttgartban kezdődött. A per során Andrea Martina Klump beismerte, hogy 1991-ben Meyerrel Budapesten élt együtt abban a lakásban, ahol DNS-mintáját megtalálták, de tagadta, hogy a merénylet előkészítésében tevékeny szerepet játszott volna. A beterjesztett bizonyítékok alapján a nőt a német bíróság a ferihegyi merénylet során kifejtett tevékenysége miatt (gyilkossági kísérletben való 32 rendbeli bűnsegédlet) 12 év börtönre ítélte.[2][16] A merényletben közreműködő harmadik személy kilétére és további sorsára nem derült fény.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Haszán: 1990: A kormány szerint a Malév a terrorizmust bátorítja (magyar nyelven). Tegnapi Újság. Index, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  2. a b Wágner Bea: Terrortámadás Budapesten (magyar nyelven). RTL Klub, 2005. november 16. (Hozzáférés: 2011. december 31.)[halott link]
  3. Red Army Faction member faces 15 years for bomb attack (angol nyelven). Scotsman, 2004. március 7. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  4. Germany jails leftist for bombing (német nyelven). BBC, 2004. szeptember 24. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  5. ">MTI (1991. december 27.). „Hónapok óta készültek a merényletre”. Népszava, 4. o.  
  6. a b Fekete Gy. Attila (1991. december 28.). „A terrorista német útlevéllel érkezett”. Népszabadság, 4. o.  
  7. a b (1991. december 24.) „Merénylet kivándorló zsidók ellen”. Népszava, 4. o.  
  8. a b c (1991. december 24.) „Bombamerénylet Ferihegyen”. Népszabadság, 1. o.  
  9. (1991. december 24.) „Merénylet zsidó kivándorlók ellen”. Magyar Nemzet, 4. o.  
  10. (1991. december 27.) „Nagy erőkkel nyomoznak a merénylők után”. Magyar Nemzet, 4. o.  
  11. (1991. december 31.) „Tipoból robbantották a Tipot”. Népszabadság, 4. o.  
  12. a b MTI: Vádemelés a Ferihegyi úti merénylő ellen (magyar nyelven). Origo, 2003. február 5. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  13. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) NSZ19911227-1 nevű lábjegyzeteknek
  14. Thomas Scheuer: Der alte Mann und die RAF (német nyelven). Focus, 1999. szeptember 20. [2014. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  15. MTI: Azonosították az 1991-es ferihegyi robbantás elkövetőjét (magyar nyelven). Index, 2001. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  16. Bártfai Gergely: 12 év börtönt kapott a Ferihegyi merénylő (magyar nyelven). RTL Klub, 2004. szeptember 28. (Hozzáférés: 2012. január 4.)[halott link]