Ferenczy Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczy Imre eszperantó
Született1932. július 25.
Tokod
Elhunyt2023. szeptember 1. (91 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásaorvos
Iskolái
Kitüntetéseiaz Universal Esperanto Association tiszteletbeli tagja (2003)
SablonWikidataSegítség

Ferenczy Imre (Tokod, 1932. július 25.2023. szeptember 1.) magyar orvos, eszperantista, a Magyar Országos Eszperantó Tanács egyik alapító tagja. Ő a legidősebb magyar eszperantista, aki 1950-től 2022-ig aktív volt a magyar és a nemzetközi mozgalmakban megszakítás nélkül. Összesen 39 UK-n vett részt, így ebben is magyar eszperantista rekorder.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányokat az esztergomi Szent István Gimnáziumban folytatott. Felsőfokú tanulmányait előbb a szegedi egyetemen, majd a budapesti Orvostudományi Egyetemen végezte, 1957-ben nyert általános orvosi diplomát. Első munkahelye 1957–1960 között a parádfürdői kórház belgyógyászati osztálya volt, majd egy évre a péceli MÁV-kórházba került. 1961–1998 között a győri vasúti csomópont üzemi főorvosaként dolgozott.

Az eszperantó nyelvet 1950-ben tanulta meg, kapcsolatba került a hazai eszperantó mozgalom kiválóságaival, köztük Baghy Gyula, Balkányi Pál, Márton Lajos, Kalocsay Kálmán.

1955–1960 között a Magyar Eszperantó Szövetség ifjúsági tagozatának elnöke, 1962–1970 között a Nemzetközi Vasutas Eszperantó Szövetség ifjúsági szekciójának a vezetője. Az Orvos-Egészségügyi Eszperantó Világszövetségnek (UMEA) 1973–1985 között titkára, 1985–2012 között elnöke volt. 2012 július hónapban az UMEA kongresszusán Opava városban a szervezet tiszteletbeli elnökévé (honora prezidanto) választották.

1978-ban Várnában UMEA-Shinoda emlékérmet kapott kiemelkedő orvos-eszperantó tevékenységéért. Az Eszperantó Világszövetség (Universala Esperanto-Asocio) tiszteletbeli tagja 2003-tól, az UEA Komitato tagja. 1973–2009 között minden évben jelen volt az UEA által rendezett évenkénti eszperantó világkongresszusokon. Így többi között járt az európai országokon kívül Kubában, a Koreai Köztársaságban, Ausztráliában, Izraelben, Brazíliában, Kínában és Japánban.

1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton meghívás alapján, ahol az egészségügyi ellátást tanulmányozta.

1963–2006 között – 43 éven át megszakítás nélkül – a Győri MÁV DAC (most Integrál DAC) sportorvosa. 2007. október 13-án Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen jubileumi arany diplomát kapott abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt (1957-ben) avatták orvosdoktorrá. 2017-ben az egyetemtől gyémántdiplomát kapott.

1989-ben megalakította a Nemzetközi Vasutas Rádióamatőr Szövetség (a FIRAC) magyar tagozatát, melynek 2010-ig elnöke volt, jelenleg alelnök. Rádióamatőr, hívójele: HA1UD. "Vasútorvos voltam" címmel 2012 nyarán könyve jelent meg, melyben életútja olvasható.[3][4]

Családja[szerkesztés]

Nős, egy gyermeke van, Imre-Gábor (1966).

Könyvek, szótárak[szerkesztés]

  • Vasútorvos voltam – 2012
  • Eszperantó Orvosi Szakszótár – 2009[5]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Pro Esperanto elismerés – 1990
  • A Magyarországi Eszperantó Szövetség tiszteletbeli tagja – 1994
  • Zamenhof emlékérem – 1987
  • Semmelweis Orvostudományi Egyetem:

Arany-diploma – 2007, Gyémánt-diploma – 2017, Vas-diploma – 2022

  • Vasutas Kultúráért emlékérem – 2009
  • Az UEA tiszteletbeli tagja – 2003

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt dr. Ferenczy Imre, a magyar eszperantista mozgalom veteránja
  2. Jutasi Ferenc: Egy igazán tartalmas életút állomásai: vasúti főorvos és eszperantista. infovilag.hu (magyarul) (2023) (Hozzáférés: 2023/03/06/) „Nem hinném, ha nem látnám születési dátumát: tényleg 91 éves? De persze olvastam a Wikipédia terjedelmes cikkelyét és az interneten róla szóló írásokat is, és minekutána csak csodálni tudom ezt a gazdag életutat.”
  3. dr. Ferenczy Imre: Vasútorvos voltam. esperantohea.hu (magyarul) (2012) (Hozzáférés: 2023. február 27.) „A szerző szakmai tevékenységének bemutatásán kívül ismerteti a magyarországi eszperantó mozgalom újjászervezését az 50-es évektől kezdődően. Beszámol számos eszperantó világkongresszusról, több IFEF-kongresszusról és az UMEA általa kezdeményezett orvosi konferenciáiról, kongresszusairól.”
  4. Magyarországi Eszperantó Szövetség: Kiemelkedő magyar rekord: 72 év az eszperantóért. esperantohea.hu. (magyarul) Budapest (2022) (Hozzáférés: 2023. február 28.) „Dr. Ferenczy Imre, magyar veterán eszperantista a napokban kapta kézhez a Magyar Rekordok Regisztrátorától az itt látható a diplomát.”
  5. dr. Ferenczy Imre: Universala medicina interpretisto, tradukhelpilo per Esperanto. esperantohea.hu (eszperantóul) (2023) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „Jam pasis unu jaro ekde la komenco de la nuna rusa-ukraina speciala operacio, kaj neniu vidas la finon de tiu ĉi milito.”

Források[szerkesztés]

  • Bulteno, az Országos Eszperantó Tanács Bp. időszakos körlevelei 1957-1960
  • Tiborc Zsigmond: Az eszperantó Magyarországon.1959. Budapest
  • Kisalföld napilap, 1971. augusztus 6. Győr
  • Kisalföld napilap, 1972. augusztus 18. Győr
  • Egészségügyi Dolgozó folyóirat, 1975. augusztus 1. Budapest
  • Magyar Vasutas folyóirat, 1976. szeptember 1. Budapest
  • Magyar Vasutas, 1983. október 3., Budapest
  • Rádiótechnika, 93/5. Budapest
  • Diagnózis folyóirat, 1993. 5-szám, Győr
  • Kisalföld napilap sportrovat, 1994. március 23. Győr
  • Hungara Fervojista Mondo, 1994/4, Budapest
  • Blikk napilap. 1994. szeptember 19. Budapest
  • Vasutas Világ folyóirat, 1996/6. Budapest
  • Soós Rezsőné: Tokod-arcképcsarnok. Változó világ sorozat
  • Medicina Internacia Revuo, 1998/1. Krakkó
  • Jarlibro de UEA. 1974-2009, Rotterdam (E-Világszövetség évkönyvei)
  • Abunda fonto. red. Ilona Koutny, Poznan, 2009
  • La arto labori kune. red. Detlev Blanke kaj Ulrich Lins, Ritterdam, 2010

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]