Feröer politikai élete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szavazatszámlálás Porkeriben a 2004. novemberi helyhatósági választásokon

Feröer politikai életét alapvetően a Dániához főződő viszony határozza meg. Feröer 1380 óta a Dán Királysághoz tartozik, bár 1948 óta széles körű autonómiát élvez. Saját parlamentje van (a Løgting), de a Folketingbe is delegál két képviselőt. A pártok egyik része az unió fenntartásának híve, a többi a függetlenséget képviseli. Dániával ellentétben Feröer nem tagja az Európai Uniónak.[1][2]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az 1035 óta norvég fennhatóság alatt levő szigetcsoport a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődik. Az 1814-es Kieli béke után dán fennhatóság alatt maradtak, és – Grönlanddal együtt – máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben újjáalakították saját parlamentjüket, a Løgtinget.

1948. április 1. óta az autonómiatörvény értelmében Feröer széles körű önkormányzattal és saját zászlóval is rendelkezik. A feröeriek külön országnak számítanak a Dán Királyságon belül.[3] Vannak azonban befolyásos csoportok, amelyek a Dániától való teljes elszakadásra törekednek. A szeparatista republikánus és a pragmatikus Dánia-barát pártok közötti erőegyensúly kiegyenlített; a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók. Feröer két képviselőt küld a dán parlamentbe, a Folketingbe.

Törvényhozás, végrehajtás[szerkesztés]

A törvényhozás területén az 1948-as autonómiatörvény alapvető változást hozott: az addig csak tanácskozási joggal rendelkező Løgting számos területen törvényhozó hatalmat kapott. A törvény szerint a törvényhozás különféle területei egy A-listára és egy B-listára oszlanak.

  • Az A-lista területei a Løgting hatáskörébe kerülhetnek, ha a Løgting vagy a dán kormány úgy dönt.
  • A B-lista területei csak akkor kerülhetnek a Løgting hatáskörébe, ha a feröeri és a dán kormány megegyeznek a feltételekről.

A honvédelem és a külpolitika nem tartozik a törvény hatálya alá, ezek a Dán Királyság kizárólagos jogkörei – jóllehet a 2005-ös Fámjini szerződés ezeken a területeken is növelte a feröeri parlament kompetenciáját.

Feröer államfője II. Margit dán királynő. A Dán Királyság képviseletét a feröeri főbiztos (Ríkisumboðsmaður) látja el.

A kormányfő 2015 óta az szociáldemokrata Aksel V. Johannesen.

Politikai pártok[szerkesztés]

A feröeri politika koordináta-rendszere: baloldal, jobboldal, függetlenség (fent), unió (lent)

A feröeri politikai élet szereplői alapvetően két tengely mentén határozhatók meg: az egyik a Dániához fűződő viszony, a másik a gazdaság- és társadalompolitikát leíró hagyományos jobb-bal felosztás.[4] A négy nagy párt politikája ezen dimenziók mentén a következő:

  • A Fólkaflokkurin konzervatív-liberális irányultságú és függetlenségpárti.
  • A Javnaðarflokkurin szociáldemokrata álláspontot képvisel, és azt hangsúlyozza, hogy a feröeri hatóságok jogköreinek bővítését a Dán Királyság keretei között kell megoldani.
  • A Tjóðveldi fő célja Feröer függetlensége, miközben alapvetően szociáldemokrata irányvonalat követ.
  • A Sambandsflokkurin egy liberális párt, amely a jelenlegi alkotmányos rend fenntartását és a dán hatóságokkal val együttműködést támogatja.[5]

Jogrendszer, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

2011-ben, csaknem negyedszázados szünet után történt gyilkosság Feröeren, melyet egy horvát férfi követett el.[6]

Külpolitika, nemzetközi tagság[szerkesztés]

Feröer 2005. március 29. óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. 2002 óta van diplomáciai képviselete Londonban, formálisan a dán nagykövetség részeként. Ez látja el az ország képviseletét a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetnél, az ENSZ londoni székhelyű intézményénél (amelynek Feröer társult tagja), valamint az Ír Köztársaságnál is.[7] Már korábban megnyílt a brüsszeli Európai Uniós és a koppenhágai Északi Tanács képviselet; negyedik, izlandi külképviseletét pedig 2007. szeptember 15-én nyitotta meg Reykjavíkban.[8]

Feröer Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.[1][2] Az Északi Tanácsba két tagot delegál.

A 2005-ös Ólavsøka alkalmával jelentette be Eidesgaard, hogy Feröer pályázik az EFTA tagságra. Az ehhez szükséges kérvényt már 2006-ban benyújtja a kormány, a kérdés az, hogy Dánia hozzájárul-e ehhez. A tagság a halászat terén jelentene előnyt, mivel a szomszédos Izland és Norvégia is EFTA-tag.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Feröernek nincs saját hadserege, és lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá, de hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében is. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében.

Civil szervezetek[szerkesztés]

Említésre méltó az Amnesty International feröeri szervezete, amely 1300 tagot számlál, és 1965-ös alapításával az egyik legrégebbi alapszervezet a világon.[9]

A cserkészeket a Føroya Skótaráð fogja össze: négy szövetség kb. 30 csapatában mintegy 1400 cserkész tevékenykedik.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 4. Landsbanki Føroya, 2008. november. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
  2. a b Epresi Judit: Elstartolt a dán uniós elnökség (magyar nyelven). Kitekintő, 2012. január 4. [2012. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  3. Act on the Home Government of the Faroes (angol nyelven). Prime Minister's Office. (Hozzáférés: 2010. április 26.)[halott link]
  4. 2. Politiske og administrative forhold, Beretning 2010 (PDF) (dán nyelven), Koppenhága: Rigsombudsmanden på Færøerne, 12-36. o. (2010). ISBN 978-87-991060-4-2. Hozzáférés ideje: 2010. október 11. 
  5. Government and Politics (angol nyelven). The Representation of the Faroes in London. [2012. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  6. Gyilkosság negyedszázad után (magyar nyelven). Magyar Szó, 2012. december 5. (Hozzáférés: 2012. december 8.)[halott link]
  7. Diplomatic Faroese Representation Towards Republic of Ireland - Sendistova Föroya, London (Feröer Londoni Képviselete). [2007. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. The Representation of the Faroes in Reykjavík opens September 15th. (angol nyelven). The Mission of the Faroes to the European Union, 2007. szeptember 14. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  9. Front Page (angol nyelven). Amnesty International - Føroya Deild, 2007. október 13. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)[halott link]
  10. Vælkomin (feröeri nyelven). Føroya Skótaráð, 2008. szeptember 9. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]