Feröer népessége
Feröer népessége 54 149 fő (2023. jan. 1.)[1] +/-, ez az ország területére vetítve 34,9 fő/km²-es népsűrűséget jelent. A háztartások száma 17 694.[2]
A népesség az elmúlt néhány évszázadban – néhány válságos időszakot leszámítva – folyamatosan emelkedett, és a születések száma ma is elegendő a népesség természetes reprodukciójához.[3]
Általános adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A lakosság 48%-a nő, 52%-a férfi. Jóllehet a nők a többi országhoz hasonlóan tovább élnek (a várható átlagos életkor a nők esetében 81,4, a férfiaknál 75,2 év), és így az idősebb korosztályokban többen vannak mint a férfiak, összességében (és főleg a 20-50 év közöttiek körében) jelentősen több a férfi, mint a nő. Ennek az az oka, hogy a nők nagyobb arányban költöznek külföldre (főként Dániába) tanulás és munka céljából, mivel a gépesítés a hagyományos mezőgazdasági és halfeldolgozási munkák csökkenéséhez vezet, és ezt nem ellensúlyozza a szolgáltatások és tudásalapú ágazatok munkahelyteremtése.[3]
Népességfejlődés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 34 266 | 36 804 | 39 731 | 42 468 | 46 501 | 46 580 | 45 788 | 49 157 | 49 506 | 54 149 |
| 1960 | 1966 | 1973 | 1979 | 1986 | 1992 | 1999 | 2005 | 2012 | 2023 |
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1327 | kb. 4000 |
| 1350 | kb. 2000 |
| 1769 | 4773 |
| 1801 | 5255 |
| 1834 | 6928 |
| 1840 | 7314 |
| 1845 | 7782 |
| 1850 | 8137 |
| 1855 | 8651 |
| 1880 | 11 220 |
| 1900 | 15 230 |
| 1911 | kb. 18 800 |
| 1925 | 22 835 |
| 1950 | 31 781 |
| 1970 | kb. 38 000 |
| 1975 | 40 441 |
| 1985 | 45 749 |
| 1990. január 1. | 47 787 |
| 1996. január 1. | 43 358 |
| 2001. január 1. | 46 196 |
| 2006. január 1. | 48 125 |
| 2011. január 1. | 48 447 |
| 2016. január 1. | 49 136 |
Az ír szerzetesek csak kis csoportokban éltek, így az első jelentős népesség a viking bevándorlás folyamán jött létre a 9. században. A népesség 4000 fő körül ingadozott, és a 18. századig sosem lépte át az 5000 főt. 1349-1350-ben a népesség fele meghalt a pestisjárványban, amit egy újabb bevándorlási hullám ellensúlyozott.
Csak a mélytengeri halászat megjelenésével (s így a küzdelmes mezőgazdaságtól való függetlenedéssel), illetve az egészségügy általános fejlődésével indult meg a népesség növekedése. A 18. század végétől kezdve a népesség 200 év alatt megtízszereződött. Az elmúlt évszázadokban egyenletes volt a lakosság növekedése néhány válságos időszakot leszámítva. Az 1990-es évek elejének gazdasági válsága például érezhető kivándorlást okozott, de azóta megint pozitívra fordult a nemzetközi vándorlás egyenlege.[3]
Európa többi országához hasonlóan a születési arányszám itt is csökkent. Az utóbbi években 13 és 15 ezrelék között ingadozott, ami a legmagasabbak közé számít a kontinensen, és elegendő a természetes reprodukció biztosításához. (Ezt hosszú távon a kiegyenlítetlen nemi arányok ronthatják.) A termékenységi arányszám 2,5 (2008).[3]
Legnépesebb települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Feröer legnépesebb települése a főváros, Tórshavn 14038 fős lakossággal. (A környező településeket is magában foglaló közigazgatási egység, Tórshavn község lakossága 23483 fő.) A 4997 lakosú Klaksvík a Norðoyar régió központja és az ország egyik legjelentősebb kikötővárosa. Hoyvík és Argir Tórshavn elővárosainak számítanak.
Nemzetiség és állampolgárság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri, grönlandi vagy dániai. A születési hely alapján: Feröeren született 91,7%, Dániában 5,7% és Grönlandon 0,3% (a többi a Dán Királyság területén kívül született, honosított dán állampolgár).
A külföldiek legnagyobb csoportja az izlandiak (0,4%), őket követik a norvégok (0,2%) és a lengyelek (0,2%), de összesen 77 különböző ország állampolgárai élnek a szigeteken.[4]
Jóllehet a feröeriek dán állampolgárok, általában szeretik hangsúlyozni, hogy nem dánok.[5]
Nyelv
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A fenti számokból nem lehet kikövetkeztetni a feröeri anyanyelvűek számát: egyrészt sok feröeri él Dániában, sőt vannak akik ott születnek és később visszatérnek Feröerre; másrészt a szigeteken is sok dán anyanyelvű család él.
Az óészaki nyelvből származó feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként működik. A feröeri nyelvpolitika gondoskodik arról, hogy a modern élet igényeinek megfelelően új kifejezéseket alkossanak.[5]
Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Feröeren 999-től kezdve terjesztette el a kereszténységet Sigmundur Brestisson, bár korábban is éltek a szigeteken ír szerzetesek.
Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház tagja; 10-15% a William Gibson Sloan prédikátor működése nyomán létrejött testvérgyülekezetek tagja, a fennmaradó az egyéb keresztény felekezethez tartozók aránya.[4] A 7 templommal rendelkező pünkösdisták mellett az adventistákat érdemes említeni, akik egy viszonylag nagy iskolát tartanak fenn Tórshavnban. Végül a katolikusok száma mintegy 120;[6] egykori ferences iskolájuk ma Tórshavn község kezelésében van.
A mintegy 15 bahá’í vallású lakos négy különböző helyen találkozik rendszeresen. Izlanddal ellentétben itt nincsen szervezett Ásatrú (újpogány) közösség.
A legismertebb templomok a Szent Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, a Tórshavni dóm, a szintén Tórshavnban található katolikus Mariukirkjan, a klaksvíki Christianskirkjan, a fámjini templom, Haldarsvík nyolcszögű temploma, valamint az 1847-ben épült porkeri-i fatemplom és az új templom Gøtában.
A feröeri nyelvű Bibliafordítások 1948-ban (Victor Danielsen, Testvérközösségek) illetve 1961-ben (Jacob Dahl és Kristian Osvald Viderø, Feröeri Népegyház) jelentek meg.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Population". Hagstova Føroya. Hozzáférés: 2023. szeptember 3.
- ↑ "Ársfrágreiding / Annual Report 2007" (feröeri és angol nyelven). Postverk Føroya. 2009. május 31. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 30.
- 1 2 3 4 Rasmus Ole Rasmussen (2009). "Factsheet Denmark – The Faroes" (PDF) (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs of Denmark. 2010. március 31. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. augusztus 10.
{{cite web}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - 1 2 "Factsheet" (angol nyelven). faroestamps.fo. 2006. augusztus 18. 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 25.
- 1 2 3 Stephen Metcalf (2007. március 25.). "Into the Mystical Unreal Reality of the Faroe Islands". T Style Magazine: Travel (angol nyelven). The New York Times. Hozzáférés: 2010. július 17.
- ↑ "Short History of the Catholic Church" (angol, dán és feröeri nyelven). katolsk.fo. Hozzáférés: 2007. május 24.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "1000 Years of Christianity" (angol, német, francia, dán és feröeri nyelven). tjatsi.fo. Hozzáférés: 2007. május 24.
