Felsővadász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsővadász
Rákóczi-kastély
Rákóczi-kastély
Felsővadász címere
Felsővadász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásközség
PolgármesterTóth Gábor (független)[1]
Irányítószám3814
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség555 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 13″, k. h. 20° 55′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 13″, k. h. 20° 55′ 12″
Felsővadász (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Felsővadász
Felsővadász
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Felsővadász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővadász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre.

Fekvése[szerkesztés]

A Belső-Cserehát egyik észak-déli irányú völgyében, a Vadász-patak folyása mentén terül el.

A környező települések közül közúton elérhető szomszédja csak kettő van: észak felől Gadna (3 km), dél felől pedig Kupa (5 km).

Területe egyébként határos északkelet felől Abaújlakkal, kelet felől Nyéstával, délkelet felől Selyebbel, délnyugat felől Tomor és Lak, nyugat felől Szakácsival, északnyugat felől pedig Irotával is, de ezekkel jellemzően nincs közvetlen közúti kapcsolata, mert a szomszédos völgyekben találhatóak.

A legközelebbi városok: Szikszó (18 km), valamint Edelény és Encs (kb. 30-30 km).

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Kupa vagy Gadna érintésével, a 2621-es úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 3-as, illetve a 27-es főút felől közelíthető meg, szikszói vagy edelényi letéréssel.

Története[szerkesztés]

II. Rákóczi Ferenc egész alakos portréja a felsővadászi kastélyban (Festő: Halász Hradil Rezső (?))

A település már az őskorban lakott volt, a mai településtől kb. 1 km-re délre, az úgynevezett Balmazdombon található „pogány vár” ásatása során a neolit- és a bronzkorból származó leletek kerültek elő, mely régészeti leletek ma a kassai múzeumban láthatóak. Felwodoz Superior Vadas a honfoglalás után királyi birtok, és nevét az itt és Alsóvadászon letelepített királyi vadászokról kapta. A települést 1279-ben említik először, mikor más birtokokkal együtt IV. Lászlótól Lőrinc fia Miklós zólyomi ispán kapta adományként. A Család, később innen vette fel a Vadász előnevet. Utolsó tagjának, Vadászi Imrének halála után 1403-tól 1517-ig a Perényiek birtokába került. A Perényiektől vette meg a birtokot a Bogátradvány nemzetségbeli, Rákócról származó testvérpár Ferenc és Zsigmod (a fejedelem nagyapja) 1517-ben 3000 aranyforintért. A Rákóczi-család ezen ága ezután megkülönböztetésként viselte a Felsővadászi előnevet. Az ezt követő években a Rákócziak erődített várkastélyt is építettek, ami mellé Szent József templom 1740-ben épült. Hasszán temesvári pasa 1567-es hadjárata[3] során a kastélyt megostromolta és felgyújtotta. A feldúlt falu lakossága jobbára elvándorolt. 1600 körül az ekkora már vagyonos Rákóczi Zsigmond a falut és kastélyt rendbe tetette, lakóit az általa követett protestáns hitre térítette. A templomot 1601-ben felújították. Zsigmond 1608 márciusában Felsővadászra vonult vissza a fejedelmi székből, decemberben itt hunyt el. Ezután még egy évszázadig az erdélyi fejedelmeket adó Rákóczi dinasztia névadó birtoka volt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a falu plébániának ajándékozott egy szarvasbőrből készített miseruhát.[4] A II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett. A szabadságharc után lassanként terjedő ruszin népesség fából készült görögkatolikus templomát 1750-ben szentelték fel. Ezt 1860-ban egy nagy szélvihar használhatatlanná tette.[5] A jelenlegi, "Nagysor" végén álló Kisboldogasszony templomot 1864-ben építették.

A kastélyt a Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám (II. Rákóczi Ferenc fő bizalmasának leszármazottja) vásárolta meg, s a Vay család birtokában volt 1945-ig. Római Katolikus templomában 1833-tól van orgona.[6] A kastély az 1860-as átépítés során nyerte el romantikus stílusát. A kastély a második világháború utáni évektől általános iskola lett.

Felsővadászon 1871-től működik posta, illetve Bedő Albert 1896-os térképén mezővárosként, tehát heti piacot tartó helyként jelölték.[7]

A "II.Rákóczi Ferenc" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet 1976-ban alapították, majd a rendszerváltás után egyre gyengülve jogutód nélkül megszűnt.[8]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Komenda László (KDNP)[9]
  • 1994–1998: Szemán János (független)[10]
  • 1998–2002: Szemán János (független)[11]
  • 2002–2006: Szemán János (független)[12]
  • 2006–2010: Szemán János (független)[13]
  • 2010–2014: Fehér Krisztián (független)[14]
  • 2014–2019: Fehér Krisztián (független)[15]
  • 2019-től: Tóth Gábor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
532
529
520
519
549
555
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 40,2% cigánynak, 0,6% románnak mondta magát (12,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 2,9%, görögkatolikus 24,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,9% (16,1% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 37,5% cigánynak, 0,9% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,2% szerbnek, 0,2% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,4% volt római katolikus, 1,8% református, 14,6% görög katolikus, 0,4% ortodox, 0,2% evangélikus, 2,2% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rákóczi-kastély régi ábrázolása
  • Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható, jelenleg az általános iskola egyik épülete. A díszteremben II. Rákóczi Ferenc portréja és korabeli bútorok találhatók.
  • Görögkatolikus templom "Istenszülő születése" névvel, 1900-as években épített ikonosztázzal
  • Római katolikus templom: 1601-ben a Rákócziak felújíttatták a középkori templomot, mely mai formáját 1697-ben nyerte el. A tornya 1862-ben készült el.
  • Helytörténeti kiállítás
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1544 körül Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és itt is halt meg, 1608-ban.
  • Szemerszky János (Felsővadász, 1894. márc. 1. - Miskolc, 1966. szept. 28.): görögkatolikus esperes, lelkész, liturgikus.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szigetvar.hu: 1567 - Hasszán pasa hadjárata. [2013. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 25.)
  4. ↑ A miseruha jelenleg a Sárospataki Rákócyi Múzeumben van kiállítva. Népszabadság Online 2004 / Sárospatak: miseruha Rákóczi korából Archiválva 2018. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ Kacsinkó Adrián Gábor: Csereháti ruszin emlékek
  6. ↑ Orgonáját 1833-ban ismeretlen mester építette, 1905 körül Cseh István átépítette.
  7. ↑ Dobány Zoltán: A Cserehát történeti földrajza (18–20. század). [2013. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  8. ↑ Céginfo.hu - Cégkivonat
  9. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  12. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  13. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  14. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  15. ↑ Felsővadász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  17. ↑ Felsővadász Helységnévtár
  18. ↑ Felsővadász Helységnévtár
  19. ↑ Magyar katolikus lexikon: Szemerszky János cikke

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsővadász&oldid=26923330”