Felsőtábla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Felsőtábla (főtábla, főrendi tábla) a magyar országgyűlés felsőháza az alsótábla mellett, a kéttáblás (kétkamarás) rendi országgyűlések időszakában, 1608-tól 1848-ig, az első népképviseleti országgyűlésig. Tagjai az ország felső rétege: a főnemesek (hercegek, grófok, bárók) született jogon, és bizonyos állami és egyházi vezető tisztségek viselői (a nádor, a zászlósurak, főispánok, királyi tanácsosok, püspökök stb.). Vezetője a mindenkori nádor volt.

Tagjai[szerkesztés]

A felsőtáblának tagja volt főnemesi kiváltságként, születési jogon a főnemesség. Többi tagja állami vagy egyházi vezető hivatali pozíciójánál fogva vett részt a munkájában.

Vezetője: a nádor.

A felsőházi tagjai:

  • az ország zászlósurai, a nádor, az országbíró, a tárnokmester,
  • a született örökös főrendek (azaz a főnemesi címmel rendelkező arisztokraták; hercegek, grófok, bárók),
  • a püspökök (a címzetes püspökök is): a római katolikus, görög katolikus és a görögkeleti püspökök.
  • a vármegyei főispánok, a királyi tanácsosok.

Helye a rendi országgyűlésben[szerkesztés]

A kezdetektől fogva lényegében két testületként (Királyi Tanács, illetve Országgyűlés) is működő tanácskozások 1608-ban már mint az országgyűlés két táblája jelennek meg. Ekkor vált kétkamarássá a rendi országgyűlés. A különbségek szembeszökőek voltak, a tárgyalásokat is külön folytatták. (Például: 1526-ban a Székesfehérvári országgyűlést a rendek a szabad ég alatt, a főurak a prépostsági épületben, vagy az 1559-es és az 1565-ös pesti országgyűlés alsótáblájának ülését a ferencesek kolostorában, a felsőtábláét pedig a prímásnál tartották.)

A rendi országgyűlés működési elve[szerkesztés]

Az alsótábla üzenet formájában továbbította a határozatát a felsőtáblának. Ez az úgynevezett felirati javaslat azonban csak akkor kerülhetett az uralkodó elé szentesítésre, ha azt a felsőtábla is jóváhagyta.
Ez nagy mértékben lassította a döntések meghozatalát, mert az alsó- és felsőtáblán addig folytak az üzenetváltások (felirati és leirati javaslatok formájában), amíg sikerült közös álláspontot kialakítani.
Ekkor közös felirati javaslatban felküldték az uralkodóhoz, aki leiratban ismertette módosító javaslatait, vagy szentesítette.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]