Felsőberecki
| Felsőberecki | |
 | |
| Mailáth József szivattyútelep | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Sátoraljaújhelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 3985 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 71,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 41″, k. h. 21° 41′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 41″, k. h. 21° 41′ 37″ | |
 Felsőberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőberecki témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Fekvése
Miskolctól közúton 90 km-re keletre található.
Környező települések
Alsóberecki (2 km; Felsőberecki közúton csak rajta keresztül közelíthető meg), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (10 km).
Története
A települést a honfoglalás előtt szláv népek lakták.[forrás?]
A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).[3]
A 19. század végéig mocsaras, nádas, lápos vidék vette körül a települést. A faluban élő emberek tették termővé, legelővé, hogy megélhetést biztosítson számukra. Első temploma egy fából készült római katolikus templom volt, amit árvíz pusztított el. Kőtemplomát 1787-ben építették. Református temploma 1790-ben épült. 1925-re tehető a görögkatolikus lakosság megjelenése.
Népcsoportok
A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 282 | 270 | 259 | 226 | 228 | 234 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
- Mailáth József szivattyútelep
- Bodrog ártere
Felsőberecki legnagyobb kincse a Bodrog árterének természeti értékei mellett a Felsőberecki-főcsatorna torkolatánál található Mailáth József szivattyútelep. Az ipari műemlék 110 éves. A faluban több lakóház őrzi az itteni népi építkezés hagyományait. A község látványossága még, hogy a 300 lelket sem számláló faluban 3 felekezet templomát is megtaláljuk görögkatolikus és az 1943-ban[5] épített református, és római katolikus templomot is. Napjainkban a pihenni vágyók, a vízi és a kerékpáros turizmus szerelmesei szívesen keresik fel a szinte érintetlen természeti környezetben lévő falut.
-
A görögkatolikus templom -
A református templom -
A katolikus templom
Jegyzetek
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 Alsóberecki és Bereck szócikkek
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapja
|
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Sátoraljaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Alsóberecki · Alsóregmec · Bózsva · Felsőberecki · Felsőregmec · Filkeháza · Füzér · Füzérkajata · Füzérkomlós · Füzérradvány · Hollóháza · Kishuta · Kovácsvágás · Mikóháza · Nagyhuta · Nyíri · Pálháza · Pusztafalu · Sátoraljaújhely · Vágáshuta · Vilyvitány |  | |
