Felméri Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felméri Lajos
Született 1840. szeptember 29.
Székelyudvarhely
Elhunyt 1894. május 22. (53 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
Foglalkozása pedagógus,
író,
újságíró,
egyetemi tanár
Halál okaszepszis
Sírhely Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Felméri Lajos témájú médiaállományokat.

Felméri Lajos dr. (Székelyudvarhely, 1840. szeptember 29.Kolozsvár, 1894. május 22.) magyar író, újságíró, egyetemi tanár.

Pályafutása[szerkesztés]

Elemi és középiskolai tanulmányok után Sárospatakra került, ahol az akadémián a kiváló korabeli filozófus, Erdélyi János előadásait hallgatta. Magánnevelő, majd Pesten folytatja tanulmányait: a teológiai főiskola mellett a bölcsészettudományi karon tanult. Több ízben tanulmányúton vesz részt Angliában, Skóciában, előadásokat hallgat német egyetemeken. Megfordul Franciaországban, Svájcban és Észak-Itáliában is.

Tanári pályafutását a sárospataki főiskolán kezdi, ahol – Erdélyi János halála után – 1868-ban átveszi a bölcsészeti tanszéket. A lélektan, logika, vallásbölcselet és esztétika mellett pedagógiát is oktatott, határozottabban foglalkozik egy újszerű neveléstani rendszer kialakításának gondolatával. Az 1872-ben Kolozsvárott megalapított tudományegyetem pedagógia tanszékének élére kapott meghívást – ez a tudományos szakírói és professzori kibontakozás páratlan lehetőségét kínálta számára. Eddig viszonylag keveset írt, ettől fogva a helyzet megváltozik: sorra jelennek meg tanulmányai a nevelés és oktatás számos kérdéséről a korabeli erdélyi pedagógiai szaklapokban. Az 1882-83-as tanévben a bölcsészkar dékánja.

1872-től neveléstant tanított a kolozsvári egyetemen. 1879-ben Molnár Lajos Athletikai Gyakorlatok című szakmunkájának megjelenésével egy időben, állami megbízással Angliába ment, ahonnan 1880-ban visszatérve, megírta élete nagy művét. Könyvének az adja sporttörténeti jelentőségét, hogy az abszolút lelkiismeretességű és tudású pedagógus biztonságával támasztja alá mindazt, amit Gróf Esterházy Miksa-Molnár Lajos építeni kezdtek. Munkássága elősegítette a modern pedagógiai kibontakozását, amely önálló fejezetben ismertette a testnevelést. Felméri hatására kezdtek 1881-ben labdát rúgni a budapesti református főgimnáziumban.

Írásai[szerkesztés]

Kolozsvárott kezd hozzá egyre nagyobb ívű tudomány-népszerűsítő munkásságához. Előadásokat tart, a széles olvasóközönségnek szánt folyóiratokban publikál cikkeket, tanulmányokat szülőknek, pedagógusoknak nevelési, közoktatási, szociológiai kérdésekről. Műveiben jól kitapintható az angol és francia filozófusok, pedagógusok és pszichológusok hatása. A német pedagógiával szemben távolságtartás és kritikai jellemzi.

  • Az iskolázás jelene Angolországban. A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett jelentés I-II. Budapest, 1881.
  • Úti levelek Skóciából. Sárospatak, 1870.
  • A neveléstudomány kézikönyve. Kolozsvár, 1890.
  • Nőnevelésünk bajai és társas életünk. Kolozsvár, 1883.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Angliában szerzett tapasztalatairól írt tanulmányával elismerő akadémiai jutalmat kapott.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]