Komló (növénynemzetség)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges komló (Humulus lupulus)
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú médiaállományokat és Komló témájú kategóriát. |
A komló (Humulus) a kenderfélék (Cannabaceae) család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus).
Közönséges komló (H. lupulus L.)[szerkesztés]
Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. Évelő kúszónövény. Virágai kétlakiak, a hímek laza füzérekbe, a nőivarúak tömött álfüzérekbe rendeződnek, ezekből fejlődnek a sárgászöld komlótobozok.[1] A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10–40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20–50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1–3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből. Júliusban virágzik.
Hatóanyagai, felhasználása[szerkesztés]
Az elvirított termős növények virágzata a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ezért a komlót nagyüzemi táblákon termesztik is. Emellett kb. 1–3% illóolajat és fito-ösztrogéneket is tartalmaz.
A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik. A népi gyógyászatban teáját nyugtató, altató hatásúnak tartják, bár nem tudni, mi ennek a hatóanyaga. Az álmatlanság elleni italokban a komlót hatékonyabb nyugtató füvekkel, mint például macskagyökérrel kombinálják.
Kimutatták, hogy csökkenti a koleszterin-szintet.
-
A komló tobozkái -
Komlóültetvény -
Komló elvirított virágzata
A nemzetség további fajai[szerkesztés]
Japán komló (H. japonicus Siebold & Zucc. syn. scandens (Lour.) Merrill)[szerkesztés]
Japánból származik, Magyarországon egyévesként kertekben ültették, de mára kivadulva, főleg ártéri ligeterdőkben meghonosodott. Levele a komló levelénél tagoltabb, 5-7 karéjú.
.png)
H. yunnanensis Hu[szerkesztés]
Kína Jünnan tartományában, 1200–2800 m tengerszint feletti magasságban található. 'Tobozkái' hosszúkásak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 86. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
Források[szerkesztés]
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |