Feldkirchen in Kärnten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Feldkirchen in Kärnten
Feldkirchen főtere
Feldkirchen főtere
Feldkirchen in Kärnten címere
Feldkirchen in Kärnten címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Feldkircheni járás
Irányítószám 9560
Körzethívószám 04276
Forgalmi rendszám FE
Népesség
Teljes népesség 14 238 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 554 m
Terület 77,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feldkirchen in Kärnten (Ausztria)
Feldkirchen in Kärnten
Feldkirchen in Kärnten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 43′ 25″, k. h. 14° 05′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 25″, k. h. 14° 05′ 31″
Feldkirchen in Kärnten weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Feldkirchen in Kärnten témájú médiaállományokat.

Feldkirchen in Kärnten osztrák város Karintiában, a Feldkircheni járás központja. 2016 januárjában 14 235 lakosával a tartomány ötödik legnépesebb városa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Feldkirchen in Kärnten a Feldkircheni járásban

Feldkirchen in Kärnten Karintia középső részén fekszik, a Klagenfurti-medence északi peremén. Legmagasabb pontja az Ossiachi-Tauern hegységben lévő, 1069 méteres Taubenbühel. Folyói a Tiebel és a Glan; tavai a Dietrichsteini-tó keleten, a Maltschachi-tó délkeleten és a Flatschachi-tó északnyugaton.

Az önkormányzat 12 katasztrális községbe [1] foglalt 86 települést, településrészt [2] fog össze.

A környező települések: délnyugatra Ossiach, nyugatra Steindorf am Ossiacher See, északnyugatra Himmelberg, északra Steuerberg, északkeletre Sankt Urban, keletre Glanegg, délkeletre Moosburg, délre Techelsberg am Wörther See és Velden am Wörther See.

Története[szerkesztés]

Feldkirchen látképe

A feldkircheni önkormányzat területe az újkőkor végén, i.e. 2000 körül népesült be. Az i.e. 5. században a Krahbergen erődített település létesült, amelyet kb. i.e. 300-ban elfoglaltak a kelták. A mai tiffeni Szt. Jakab-templom helyén erődített kelta szentély állt, a település neve is a kelta "tif" - mocsár szóból származik.

Noricum kelta királyságát i.e. 15-ben meghódították a rómaiak. A régióban utak épültek, a feltételezések szerint Feldkirchen helyén állt az Aquileiából a provincia fővárosába, Virunumba (ma Maria Saal) vezető Via Iulia Augusta Beliandrum nevű pihenőállomása. A 4. században itt is elterjedt a kereszténység, egy Valerina nevű asszony síremlékén őskeresztény szimbólumot találtak. Az 5. században a vándorló germán törzsek feldúlták a helyi településeket és röviddel 600 előtt szlávok telepedtek meg Karintiában és megalakították Karantánia nevű államukat. A helynevek egy része (Poitschach - poljanica, Powirtschach - podvorcice, stb.) szláv hatásról árulkodik.

Prägrad várának romjai
A bambergi városháza
Dietrichstein kastélya

Miután a Frank Birodalom meghódította Karantániát, megindult a szlávok megtérítése. Egy adományozó oklevél szerint 888-ban megépült a "mezei templom" ("Feldkirchen", akkori helyesírással "Ueldchiricha") bár később kiderült, hogy a dokumentum 1065 körüli hamisítvány.[3] Az ossiachi és millstatti kolostorok alapítása után (1027, ill. 1070) az egyház jelentős birtokokhoz jutott Karintiában. A Feldkirchen környéki földek egészen 1759-ig a bambergi püspökség tulajdonában voltak. A Bécs-Velence úton fekvő birtok szép jövedelmet biztosított a püspököknek és ellenőrzésére megépültek Dietrichstein, Prägrad, Tiffen és Glanegg várai.

1176-ban Feldkirchent már mezővárosként (forum) említik, amely kívül esett a karintiai herceg jogkörén, bár a városjogok nagy része (választott tanács és bíró, címer, vásárjog) ekkor még hiányzott. A város bíráját (egyben Dietrichstein várurát) a püspök nevezte ki.

1434-ben Feldkirchent és Dietrichstein elzálogosították a Habsburgokkal jó kapcsolatokat ápoló Pankraz Ungnadnak. A város az 1468-ig tartó Ungnad-uralom alatt kapta meg városi szabadságjogait. III. Frigyes császár 1453-ban vásárjogot, 1459-re címert adományozott a városnak. A vásártartás rendjét Christoph Ungnad 1468-ban részletesen szabályozta, ám ugyanebben az évben a bambergi püspök visszavásárolta Feldkirchent.

A 15. század végén előbb a portyázó törökök, majd Mátyás magyar király seregei fosztották ki és gyújtották fel a várost. A háborúk okozta gazdasági visszaesés után a 16. században fellendült Feldkirchen ipara, elsősorban a hüttenbergi vasérc helyi feldolgozása következtében. A vasipar egészen a 20. századig meghatározó jelentőségű maradt Feldkirchenben.

A bambergi püspök 1675-ben visszavonta karintiai birtokaira vonatkozó felségjogait, 1759-ben pedig valamennyit (közte Feldkirchent) eladta a Habsburgoknak.

Az 1848-as forradalom után (amely helyben alig okozott felfordulást) megreformálták a közigazgatást és létrejöhettek a helyi önkormányzatok. A feldkircheni önkormányzat 1849-ben alakult meg, mintegy 60 km² területtel és 4500 lakossal. Az elégedetlen Steuerberg 1866-ban, Waiern pedig 1894-ben elszakadt a várostól és önálló községi tanácsot alakítottak.

Az első világháborúban Feldkirchen messze volt a frontoktól, a világégés hatását igazából csak a háború végén, a frontok összeomlása után érezte meg. Ekkor több ezer katonát kellett elszállásolnia. Amikor a szlovének lakta Dél-Karintia okán összecsapásokra került sor Ausztria és Jugoszlávia között Radwegben és Klein St. Veitben rövid ideig csapatok állomásoztak, de hamarosan távoztak Klagenfurtba. A konfliktust 1920-ban végül egy népszavazás zárta le. A népszavazás tizedik évfordulóján a tartományi kormányzat öt karintiai várost - köztük Feldkirchent - városi rangra emelt. Az 1930-as évek elején a gazdasági válság politikai feszültségekhez és a szélsőjobb és -bal előretöréséhez vezetett. A náci párt 1934 júliusában megpróbálta fegyverrel átvenni a hatalmat az országban; ennek kapcsán Feldkirchenben is harcokra került sor a nemzetiszocialisták és rendőrség között, amelyben egy rendőr meghalt.

1938 márciusában a náci Németország az Anschluss-szal megszállta Ausztriát. Az április 11-i népszavazáson a feldkircheniek 99,73%-a a Német Birodalomba való beolvadásra voksolt. A főteret Adolf Hitler térre keresztelték át. A második világháborúban a város félreeső helyzete és nem számottevő ipara (bár Poitschachban működött egy rejtett repülőgépmotorgyár) miatt nem szenvedett károkat. A fegyverletétel után a város a brit megszállási zónába került és itt helyezték el a brit katonai parancsnokságot. Területén 40 ezer embert befogadni képes tábort létesítettek.

A háború utáni közigazgatási átszervezések következtében az önkormányzat területe jelentősen megnőtt: 1964-ben visszacsatolták Waiernt, 1973-ban pedig hozzá kapcsolták Sittichet, Klein St. Veitet és Glanhofent; területe így már meghaladta a 77 km2-t. Szintén 1973-ban a város neve Feldkirchen in Kärnten-re módosult.

Lakossága[szerkesztés]

A feldkircheni önkormányzat területén 2016 januárjában 14235 fő élt, ami gyarapodást jelent a 2001-es 14030 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,1%-a volt osztrák, 1,2% boszniai, 1,1% német állampolgár. 77,1% római katolikusnak, 12% evangélikusnak, 0,8% ortodox keresztények, 2% muszlimnak, 5,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Gazdasága[szerkesztés]

A feldkircheni cégek jellemzően kisvállakozások: 2001-ben a 706 bejegyzett cégből 644 20-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztatott és csak ötnek volt 100-nál több dolgozója.[4]

A legnagyobb foglalkoztató a Diakonie Österreich-hoz tartozó de La Tour, amely egy kórházat és öregek otthonát működtet Waiernben. A nagyobb cégek közé tartozik az acélszerkezetépítő Haslinger, az előgyártott házakat építő WIGO-Haus vagy az informatikai Embatex AG.

Látnivalók[szerkesztés]

A Mária mennybemenetele-templom
Lang kastélya
  • a Mária mennybemenetele-plébániatemplom elődjét 1065 előtt építették az Eppenstein-család magánkápolnájaként. Templommá való bővítése 1166, a püspökséghez kerülése után történt. A feldkircheni önálló egyházközséget először 1285-bn említik. A 15. századi török és magyar betörések után védőfallal vették körül. A templom egy háromhajós román stílusú épület; kórusa gótikus, tornya barokk stílusban készült.
  • a város déli részén áll az először 1387-ben említett, gótikus (19. század elején barokkizált) Szt. Mihály-templom.
  • Sittich Szt. Fülöp és Jakab-temploma gótikus stílusban épült és 1438-ban említik először. Hajója déli falán 15. századi Szt. Kristóf-freskót fedeztek fel.
  • Stocklitz kis, gótikus Szt. Leonhard-temploma
  • Sankt Nikolai fallal körbevett, gótikus Szt. Miklós-temploma
  • Hart Szt. Lambert-temploma 15-16. századi freskóival
  • a várszerű, négy saroktornyos bambergi városháza eredetileg a 13-14. században épült és a püspökség helyi közigazgatásának központjául szolgált. Mai legrégebbi része az 1422-ből származó északi szárny, amely eredetileg lakótorony volt. Ma kulturális központ, zeneiskola és múzeum működik benne.
  • Dietrichstein vára a 11. század végén-12. század elején épült a várostól keletre fekvő dombon. 1103-ban már lakták. 1483-ban törökök lerombolták. Kijavítása után néhányszor tulajdonost váltott, majd romba dőlt. Dietrichstein kastélyát 1500 körül építtette a Dietrichstein-család. 1838-ban klasszicista stílusban átépítették.
  • Prägrad vára 1166-ban került a Bambergekhez, majd néhány tulajdonosváltás után az ossiachi kolostor szerezte meg. Mára csak romjai maradtak.
  • a langi kastélyt először 1306-ban említik. Mai külsejét a 19. században kapta. Magántulajdon.
  • a 18. századi poitschachi kastély.

A város futballcsapata a negyedosztályú Karintiai ligában játszó SV Feldkirchen.

Híres feldkircheniek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fasching, Feldkirchen, Glanhofen, Gradisch, Hoefling, Klein St. Veit, Pernegg, Rabensdorf, St. Ulrich, Sittich, Tschwarzen, Waiern
  2. Adriach (15 lakos), Agsdorf-Gegend (10), Aich (26), Albern (37), Alpen (10), Bösenlacken (126), Briefelsdorf (185), Buchscheiden (113), Debar (41), Dellach (138), Dietrichstein (5), Dobra (18), Dolintschig (58), Eberdorf (32), Egg (56), Elbling (27), Farcha (36), Fasching (14), Feistritz (196), Feldkirchen in Kärnten (2909), Förolach (14), Glan (101), Glanblick (89), Glanhofen (252), Gradisch (11), Guttaring (17), Haiden (453), Hart (56), Höfling (298), Ingelsdorf (122), Kallitsch (47), Klachl (43), Klausen (45), Klein St. Veit (97), Kofl (14), Krahberg (223), Kreuth (42), Laboisen (454), Lang (26), Leinig (102), Leiten (81), Lendorf (87), Liebetig (98), Lindl (815), Maltschach (66), Markstein (561), Mattersdorf (37), Metzing (177), Micheldorf (112), Naßweg (61), Niederdorf (91), Oberglan (435), Pernegg (34), Persching (61), Poitschach (48), Poitschach-Baracke (0), Poitschachgraben (3), Pökelitz (3), Pollenitz (17), Powirtschach (100), Prägrad (101), Praschig (1), Rabensdorf (186), Radweg (300), Raunach (39), Rennweg (6), Rottendorf (126), Sankt Martin (266), Sankt Nikolai (160), Sankt Ruprecht (926), Sankt Stefan (108), Sankt Ulrich (611), Seitenberg (63), Sittich (95), Sonnrain (191), Stocklitz (111), Strußnighof (3), Tramoitschig (129), Tschwarzen (93), Unterberg (61), Untere Glan (104), Unterrain (50), Wachsenberg (30), Waiern (1011), Weit (42), Zingelsberg (12). 2015. január 1-i népességadatok
  3. Dehio Kärnten, Wien 2001, 127. o.
  4. Arbeitsstättenzählung der Statistik Austria vom 15. Mai 2001

Források[szerkesztés]

  • Brigitte Bader: Feldkirchen in Kärnten. Seine Geschichte im 19. Jahrhundert. Diss. Geisteswiss. Fak. Univ. Innsbruck, 1980. Druck Gitschtaler Villach.
  • Feldkirchen in Kärnten. Eigenverlag der Stadtgemeinde Feldkirchen i. K., 1980 (Nachdruck 2004), herausgegeben von einem Mitarbeiterkreis unter der Leitung von Wolfgang Putzinger.
  • Wolfgang Putzinger: Von den Nockbergen zum Ossiacher See. Eigenverlag/Wulfenia Verlag, Feldkirchen i.K. 2008.
  • Herbert Strutz: Landschaft um Feldkirchen. Verlag Carinthia, Klagenfurt 1978, ISBN 3-85378-121-7.
  • A település honlapja
  • 21002 – Feldkirchen in Kärnten Statistik Austria
  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Feldkirchen in Kärnten témájú kategóriát.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Feldkirchen in Kärnten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.