Feketehasú szúnyogevő
Megjelenés
Ellenőrzött
| Feketehasú szúnyogevő | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hím | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Conopophaga melanogaster Ménétries, 1835 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Feketehasú szúnyogevő témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketehasú szúnyogevő témájú kategóriát.
|
A feketehasú szúnyogevő (Conopophaga melanogaster) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szúnyogevőfélék (Conopophagidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Édouard Ménétries francia zoológus írta le 1835-ben.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brazília és Bolívia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 16 centiméter.[5] A nemének legnagyobb faja.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ízeltlábúakkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2022. február 3.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2022. február 3.
- 1 2 "Avibase". Hozzáférés: 2022. február 3.
- ↑ "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2022. február 3.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2022. február 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2022. február 3.
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
