Feketecsőrű gólya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Feketecsőrű gólya
Oriental Stork 2 marugame kagawa.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Nemzetség: Valódi gólyák (Ciconiini)
Nem: Ciconia
Brisson, 1760
Faj: C. boyciana
Tudományos név
Ciconia boyciana
Swinhoe, 1873
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketecsőrű gólya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketecsőrű gólya témájú médiaállományokat és Feketecsőrű gólya témájú kategóriát.

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Robert Swinhoe angol ornitológus írta le 1873-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Délkelet-Ázsiában, Szibéria, Mandzsúria, Japán, a Koreai-félsziget és a Fülöp-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, édesvizű mocsarak és tavak, valamint szikes lagúnák. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 115 centiméter, a szárnyfesztávolsága 200 centiméter,[5] testtömege 5 kilogramm. A testének nagy része piszkosfehér, szárnya és faroktollai feketék, lába piros. A csőre viszont fekete, ebben különbözik a hozzá nagyon hasonlító fehér gólyától.

A talajon
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

A nedves réteken, vizes élőhelyeken keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat és kígyókat is.

Szaporodása[szerkesztés]

Megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészküket ágakból építik. A fészekalj 4-5 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe még nagyon nagy, de csökken, egyedszáma 1000-2499 példány közötti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. május 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]