Fekete tetra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Fekete tetra
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontylazacalakúak (Characiformes)
Család: Pontylazacfélék (Characidae)
Nem: Gymnocorymbus
Eigenmann, 1908
Faj: G. ternetzi
Tudományos név
Gymnocorymbus ternetzi
(Boulenger, 1895)
Szinonimák
  • Gymnocothymbus ternetzii (Boulenger, 1895)
  • Tetragonopterus ternetzi Boulenger, 1895
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete tetra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete tetra témájú kategóriát.

A fekete tetra (Gymnocorymbus ternetzi) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe, ezen belül a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Bolívia, Brazília és Paraguay területén honos, gyenge sodrású folyók és állóvizek lakója.

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett állat átlagos testhossza 5-6 centiméter, de ritka esetben ennél nagyobbra, 7,5 centiméteresre is megnőhet. A fiatalabb állatok szinte teljesen feketék, a kifejlett egyedek hátrésze olaj-, vagy barnászöld, a mellrészük ezüst színű. Törzsükön látható a fajra jellemző két haránt futó fekete csík. A farokrész sötétszürke, vagy fekete. Teste erősen lapított, ezt jól kiemeli nagy alsó úszója, mely kör alakot kölcsönöz a halnak. Az ivarok megkülönböztetése egyszerű: a hímek kisebbek a nősténynél és a hasvonaluk egyenes, a nőstények teltek, hasvonaluk gömbölyű.

A nőstény

Életmódja[szerkesztés]

Mindenevő hal, legszívesebben élőeleséget fogyaszt, de a jó minőségű műeleséget sem veti meg. A fekete tetra rajban élő hal, kedveli a társaságot, ezért lehetőleg legalább öt egyedet tartsunk egy akváriumban. Habár többnyire barátságosnak mutatja magát, hajlamos a többi hal díszes úszójának csipkedésére, ezért nem ajánlott lassú mozgású, hosszú úszójú halakkal együtt tartani.

Szaporítása[szerkesztés]

Ikráztatáshoz kisebb, 8-15 literes akvárium elegendő. A víz keménysége lehetőleg 10-12nk° legyen, a hőmérséklet pedig 26-28°C-os. Javasolt a finom szálú élőnövény elhelyezése az ívatómedencében, ezt akár egy cérnaszállal is belógathatjuk. Az ilyen környezetbe helyezett tenyészpár jó esetben már másnap ívik. Egy kifejlett nőstény 500-600 ikrát is rakhat, ezért javasolt néhány csepp fertőtlenítőszert csöpögtetni a vízbe, hogy megelőzzük az ikrák penészedését. Ikrarakás után javasolt a szülőpárt eltávolítani, ugyanis mérsékelten ikrarablók. A fiatal állatok legfeljebb két nap múlva kikelnek, apró élőeleséggel etethetjük őket.

Források[szerkesztés]

  • Fishbase.org
  • Lima, F.C.T., L.R. Malabarba, P.A. Buckup, J.F. Pezzi da Silva, R.P. Vari, A. Harold, R. Benine, O.T. Oyakawa, C.S. Pavanelli, N.A. Menezes, C.A.S. Lucena, M.C.S.L. Malabarba, Z.M.S. Lucena, R.E. Reis, F. Langeani, C. Moreira et al. …, 2003. Genera Incertae Sedis in Characidae. p. 106-168. In R.E. Reis, S.O. Kullander and C.J. Ferraris, Jr. (eds.) Checklist of the Freshwater Fishes of South and Central America. Porto Alegre: EDIPUCRS, Brasil.

További információk[szerkesztés]