Fekete sügér

Fekete sügér
	Rajz a halról
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Sügéralkatúak (Percoidei);
Család:	Díszsügérfélék (Centrarchidae);
Alcsalád:	?;
Nem:	Micropterus; Lacepède, 1802
Faj:	M. dolomieu;
Tudományos név
	Micropterus dolomieu; Lacépède, 1802
Szinonimák
	Bodianus achigan (Rafinesque, 1817); Centrarchus fasciatus (Lesueur, 1822); Cichla fasciata (Lesueur, 1822); Cichla minima (Lesueur, 1822); Micropterus dolomieu dolomieu (Lacepède, 1802); Micropterus dolomieui (Lacepède, 1802); Micropterus dolomieui dolomieui (Lacepède, 1802);
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Fekete sügér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete sügér témájú médiaállományokat és Fekete sügér témájú kategóriát.

A fekete sügér (Micropterus dolomieu) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj. Nagy gazdasági értékkel bíró hal, mely észak-amerikai élőhelyén kívül a világ számos pontjára elkerült és a horgászok kedvence lett.

A Micropterus csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A fekete sügér az Amerikai Egyesült Államok és Kanada tiszta és hideg vizű nagyobb folyóiban és tavaiban őshonos. Előfordul a Hudson-öböltől a Szent Lőrinc-folyótól és a Nagy-tavaktól délre a Mississippi vízgyűjtő rendszerében egészen Québectől - Észak-Dakotáig, délen Észak Alabamáig és nyugaton Oklahomáig. A telepítések következtében azonban az Észak-Amerikai földrészen jelentősen bővült az élettere. Gazdasági hasznot hozhat sikeres tenyésztőjének ezért a világ számos más részére akklimatizálták, így Európa több országában megtalálható és telepített horgászvízekben Magyarországon is előfordulhat.^[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 8-40 centiméter, legfeljebb 69 centiméter. Növekedése Magyarországon nem mondható gyorsnak, tömege legfeljebb két kilogrammot érhet el.^[1] Eredeti élőhelyén 5,410 kilogrammos is lehet. A fekete sügér teste orsó alakú, oldalról erősen lapított, az öregebb példányok háta valamivel magasabb. Nagy feje a teljes hossz több mint egynegyedét teszi ki. Felső állkapcsa a szem alá ér. 72-78 fésűs pikkelye van az oldalvonal mentén. Hátúszóját egy bevágás csaknem kettéosztja (10 tüskés és 13-15 lágy sugarú), az elülső rész alacsonyabb, mint a hátulsó. A farok alatti úszója 3 tüskés és 10-12 lágy sugarú. A hasúszókat bőr köti össze. Farokúszója kissé kimetszett. Háta olajzöld; oldalai világosabbak, sárgászöldek, sötét, felhő alakú foltokkal és rövid keresztsávokkal. Hasa fehéres. Fején sötét pontok és rézsútos csíkok vannak. Az idősebb példányok sötétek, egyszínűek. Színük a szürkészöldtől a feketésig terjed.^[2] 31-32 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Rablóhal, tápláléka gerinctelen állatok és kis halak. Élőhelye a nem túl mély, jól felmelegedő tavak és a lassú folyóvizek. Revírjéhez hű, helyhez kötött halfaj, gyökerek és kövek közé rejtőzve les zsákmányára. A 10-30 °C-fok közötti hőmérsékletű vízben él.^[2] A nála nagyobb halak és teknősök táplálékául szolgálhat. A nagyobb fekete sügér példányok felfalhatják a kisebb fajtársakat.

Legfeljebb 26 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Ivarérettségét hároméves korára éri el. Május-júniusban ívik. A hím a kavicsos mederben sekély gödröt kapar, a ragadós, körülbelül 1 milliméter átmérőjű ikrák (1200-1600 nősténykilogrammonként) a fészek aljára tapadnak. A kelési idő 8-10 nap (16-18 Celsius-fok vízhőmérsékletnél). A pár őrzi és gondozza az ikrákat és az ivadékot.^[2]

Galéria[szerkesztés]

Eric Engbretson felvétele a fekete sügérről

Timothy Knepp illusztrációja a fajról

Kanadában horogra került fekete sügér

Források[szerkesztés]

Micropterus dolomieu Lacepède, 1802 FishBase
Page, L.M. and B.M. Burr, 2011. A field guide to freshwater fishes of North America north of Mexico. Boston : Houghton Mifflin Harcourt, 663p.
↑ Dr. Fritz Terofal:Könyv: Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
↑ diszhaldiszkont:Fekete sügér: A fekete sügér. diszhaldiszkont.shp.hu. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 1.)

További információk[szerkesztés]

Fekete sügér horgászat (magyar nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2012. január 1.)

Internetes leírások a fekete sügérről[szerkesztés]

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
Black Bass Micropterus dolomieu Lacepède, 1802. BioLib.cz. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
Micropterus dolomieu Smallmouth bass (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
Micropterus dolomieu Lacepède, 1802 (angol nyelven). uBio. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
Micropterus dolomieu Lacepède, 1802. WoRMS World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
Micropterus dolomieu. The Taxonomicon. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
Micropterus dolomieu smallmouth bass. ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2011. november 26.)

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[diszhaldiszkont:Fekete_sügér_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] szhaldiszkont:Fekete sügér

[Dr._Fritz_Terofal:Könyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Dr. Fritz Terofal:Könyv

[1]

[2]