Fekete Tibor (színművész)
| Fekete Tibor | |
| Született | 1927. április 5. Salgótarján |
| Elhunyt | 2014. április 23. (87 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyarok |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdió (–1952) |
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1957 – 2014 |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1965 | |
| Kiváló művész-díj | |
| 1989 | |
| Érdemes művész-díj | |
| 1982 | |
| További díjak | |
| Aase-díj (2000) | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekete Tibor (Salgótarján, 1927. április 5. – 2014. április 23.) Jászai Mari-díjas és Aase-díjas magyar színművész.
Életpályája[szerkesztés]
Zenthe Ferenc városában született, akivel jó barátok voltak. Nyolcéves korában költöztek Rákospalotára, a Tavasz moziban vizet, cukorkát és perecet árult. Később lakatosnak tanult, dolgozott a Hirmann Ferenc Fémárugyárban, majd az Acélöntő és Csőgyárban is. Az első egymondatos szerepeket a József Attila Színházban kapta. Kiss Manyi és Greguss Zoltán ajánlására került Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol a mester ösztöndíjasként tanította. Az 1952-es vizsgaelőadását látva a Faluszínház két vezetője, Both Béla és Mátrai József szerződtette.
1957 és 1958 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt, a Győri Nemzeti Színházban és a Békéscsabai Jókai Színházban tett kitérők után ide többször visszatért. Vendégszerepelt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és többször a Vígszínházban is. Több alkalommal várták szerződéssel a fővárosban, azonban a szerepek vidéken tartották. Szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is. Erkel Ferenc két operájának televíziós változatában is jelentős szerepet osztottak rá.
1989 és 1994 között tagja volt az Aase-díj kuratóriumának. A Magyar színházművészeti lexikon így jellemezte: „Többnyire erős akaratú, hajlíthatatlan hősöket alakít.”
Szerepeiből[szerkesztés]
Színház[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 72.[1]
|
|
Film[szerkesztés]
Televízió[szerkesztés]
|
|
Hangjáték[szerkesztés]
- Óz, a nagy varázsló (1980) .... Farkaskirály
Emlékek[szerkesztés]
- Az összes Raffai darab főszerepét (Egyszál magam, Diplomások, Vasderes, stb.) én játszottam Kecskeméten. Van egy olyan levelem Raffai Saroltától, hogy „Tibi! Tibi ezt a téesz-elnököt neked írtam. Az eset megtörtént Császártöltésen…” (Vasderes).
- Emlékezetes módon tartott számon Illyés Gyula bácsi is. Itt volt Kecskeméten a Dózsa-darab főpróbáján, majd a szünetben lejött a büfébe megenni a paprikás krumpliját. Persze rögtön körbevették az újságírók, fotósok. Erre Gyula bácsi: „- Álljanak meg! Küldjék le a Feketét!”. Úgy parókában, ahogy voltam, odamentem hozzá, átölelt: „- Most fotózzanak!”- mondta. Úgy őrzöm azóta is ezt az újságfotót, mint egy szentképet a dedikálásával együtt: „Sok szeretettel egy igazi Dózsának”.
Érdekesség[szerkesztés]
Fekete Ernőnek, a budapesti Katona József Színház tagjának keresztneve is Tibor, a szakma íratlan szabályai alapján a Fekete Tiborral való névazonosság miatt vett fel művésznevet.
Elismerései[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1965)
- Érdemes művész (1982)
- Kiváló művész (1989)
- Aase-díjas (2000)
- A Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2010. november 9-i lekérdezés
- ↑ [1][halott link]
További információk[szerkesztés]
- Fekete Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
- Fekete Tibor az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Fekete Tibor az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár [2]
- Kada Erika interjúja: Beszélgetés öt évtized távlatából Archiválva 2020. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Theater.hu adatlap (archív)
