Fekete István (tanár)
| Fekete István | |
| Született | 1863. február 13. Sződliget |
| Elhunyt | 1940. november 28. (77 évesen)[1] Győr |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gimnáziumi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekete István (Sződrákos, 1863. február 13.[2] – Győr, 1940. november 28.) gimnáziumi tanár.
Élete[szerkesztés]
Fekete István és Morvai Borbála fia. Iskoláit Vácon végezte; 1881-ben belépett a kegyes-tanítórend tagjai közé és mint növendék tanulta Kecskeméten, majd Nyitrán a teológiát, és Kolozsvárt az egyetemen a klasszika-filológiát hallgatta. Tanár volt Sátoraljaújhelyen 1887-től 1892-ig, Léván 1892-93-ban. Ekkor kilépett a rendből és Aszódon foglalt el gimnáziumi állást. 1894-ben a selmecbányai evangélikus főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárrá,[3] ahol 1918-ig tanított. Kerpely Jenő első zenetanára volt.[4] Művészien kezelte a gordonkát, játszott együtt Waldbauer Józseffel, Waldbauer Imre apjával és Szendy Árpáddal is Hodrusbányán.[5] Amikor Fekete István selmecbányai iskoláját csehszlovák tanításnyelvűvé tették és államosították, őt is elbocsátották. Ezután meghívták az eperjesi kollégium gimnáziumába tanárnak. Később, amikor a magyar nyelv tanítása a csehszlovák nyelvtörvény értelmében itt is megszűnt, a kassai állami magyar reálgimnáziumhoz került, s ennél az intézménynél fejezte be pályáját húsz ott töltött év után. Felesége Borcsányi (Borschke) Emília volt.
Programmértekezése: A görögök zenéjéről (Lévai gymn. Értesítője 1893.)
1893-ban a következő zenedarabjai jelentek meg a Rózsavölgyi cégnél Budapesten: Hegyaljai magyar népdal, Korona csárdás és Klára csárdás. Ugyanezen évben a debreceni dalkör eredeti népdalokra (férfikarra) hirdetett pályázatán egy műve dicséretet nyert.
Kéziratban vannak egyházi énekek és eredeti népdalok.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/227575#
- ↑ Sződi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 9/1863. folyószám.
- ↑ Pesti Hírlap, 1894. július 29. / 210. szám, 19. old.
- ↑ Puskás Jenő: Kerpelytől—Waldbauerig. Szegedi Uj Nemzedék, 1927. április 17., 1-2. old.
- ↑ Pécsi Napló, 1926. március 11., 2-3. old.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. VIII. kötet, 640. hasáb
- Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996) Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola. 309. old.
- Gyászjelentése
- Gömöry János: Fekete István 1862-1940. Felvidéki Ujság, 1940. december 7., 5. old.