Feketéllő fűz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Feketéllő fűz
Salix myrsinifolia (Schwarz-Weide) IMG 4636.JPG
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Rosidae
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék
Nemzetség: Fűz
Faj: S. myrsinifolia
Tudományos név
Salix myrsinifolia
Salisb.
Szinonimák
  • Salix nigricans
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketéllő fűz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketéllő fűz témájú médiaállományokat és Feketéllő fűz témájú kategóriát.

A feketéllő fűz vagy feketedő fűz (Salix myrsinifolia) a fűzfafélék családjába tartozó, Magyarországon korábban kipusztultnak vélt cserje.

Megjelenése[szerkesztés]

A feketéllő fűz 3-4 magas sűrűn elágazó bokor, ritkán kis fa. Rügyei és fiatal hajtásai finoman molyhosak. Levelei 2-8 cm hosszúak, 1-5 cm szélesek; alakjuk változatos, de mindig ovális-tojásdad, a végén kihegyesedő. Az ágakon váltakozva elhelyezkedő levelek nyele rövid, 0,5-2 cm-es. Szélük szabálytalanul fűrészes, néha kissé hullámos. A levéllemez színén élénk- vagy sötétzöld, a középér kivételével kopasz. Fonáka viaszosan szürkészöld, de a csúcs felé a bevonat lekopik így ott élénkzöld színű. Az elszáradó levél gyakran sötétbarnára vagy feketére színeződik, bár ez néha hiányzik vagy csak kisebb fekete foltokban jelentkezik. Levelei és kérge a csersavak és a szalicin miatt keserűek.

Április-májusban virágzik (északon akár júniusban is). A többi fűzhöz hasonlóan a porzós és termős virágok különböző növényeken nőnek. A porzós barka 1,5-3,5 cm hosszú, kihegyesedő tojásdad alakú. A virágokban 2 porzószál található, amelyek 2-3-szor hosszabbak a murvaleveleknél. A termős virágok hosszabb, 2-6 cm-es füzérbe rendeződnek, bennük a bibeszál 1-1,5 mm hosszú. A beporzást rovarok végzik, mindkét nemű virágok termelnek nektárt.

Hosszú, kúp alakú toktermése van; kocsánya rövid, kb. a termés hosszának fele-harmada.

A hasonló hazai fűzfajoktól (kecskefűz, hamvas fűz, füles fűz) levélfonákjának szürkés színe, a száraz levelek feketés színe, a hajtások esetén a kéreg alatti hosszanti lécek hiánya, a termés kopaszsága különíti el, valamint az, hogy náluk mintegy egy hónappal később virágzik és érlel termést.

Alfajai:

  • S. myrsinifolia ssp. myrsinifolia
  • S. myrsinifolia ssp. borealis
  • S. myrsinifolia ssp. kolaênsis

Elterjedése[szerkesztés]

Közép- és Kelet-Európában és Nyugat-Szibériában honos. Az Alpokban és a környező hegységekben szigetszerűen fordul elő, főleg Skandináviában, a Baltikumban, Észak-Lengyelországban és Oroszországban az é. sz. 50° fölött gyakori. Keleten egészen a Jenyiszejig hatol. Szórványosan előfordul a Brit-szigeteken, a Pireneusokban, Korzikán és a Balkánon. A Kárpátokban nem él, de Ausztriában nem ritka, bár Burgenlandból hiányzik.

Magyarországon 19. századi növénygyűjtemények alapján a ma Budapesthez tartozó Rákoson találták meg biztosan egy példányát, illetve néhány bizonytalan hitelességű észlelése is volt. Sokáig kipusztultnak tartották, de 1998-ban újra megtalálták Sopron mellett a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban a Kistómalmi-lápréten.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Termőhelye[szerkesztés]

Jellemzően hegyvidéki patakok melletti bokorfüzesekben, égeresek peremén, lápréteken található meg. Az állandóan vagy időszakosan nedves, mészben szegény talajt kedveli, főleg a kavicsos vagy agyagos alapkőzeten kialakuló ásványtalajokat vagy láptalajokat.

Források[szerkesztés]