Feketéllő fűz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Feketéllő fűz
Salix myrsinifolia (Schwarz-Weide) IMG 4636.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Rosidae
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék
Nemzetség: Fűz
Faj: S. myrsinifolia
Tudományos név
Salix myrsinifolia
Salisb.
Szinonimák
  • Salix nigricans
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketéllő fűz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketéllő fűz témájú médiaállományokat és Feketéllő fűz témájú kategóriát.

A feketéllő fűz vagy feketedő fűz (Salix myrsinifolia) a fűzfafélék családjába tartozó, Magyarországon korábban kipusztultnak vélt cserje.

Megjelenése[szerkesztés]

A feketéllő fűz 3-4 magas sűrűn elágazó bokor, ritkán kis fa. Rügyei és fiatal hajtásai finoman molyhosak. Levelei 2–8 cm hosszúak, 1–5 cm szélesek; alakjuk változatos, de mindig ovális-tojásdad, a végén kihegyesedő. Az ágakon váltakozva elhelyezkedő levelek nyele rövid, 0,5–2 cm-es. Szélük szabálytalanul fűrészes, néha kissé hullámos. A levéllemez színén élénk- vagy sötétzöld, a középér kivételével kopasz. Fonáka viaszosan szürkészöld, de a csúcs felé a bevonat lekopik így ott élénkzöld színű. Az elszáradó levél gyakran sötétbarnára vagy feketére színeződik, bár ez néha hiányzik vagy csak kisebb fekete foltokban jelentkezik. Levelei és kérge a csersavak és a szalicin miatt keserűek.

Április-májusban virágzik (északon akár júniusban is). A többi fűzhöz hasonlóan a porzós és termős virágok különböző növényeken nőnek. A porzós barka 1,5-3,5 cm hosszú, kihegyesedő tojásdad alakú. A virágokban 2 porzószál található, amelyek 2-3-szor hosszabbak a murvaleveleknél. A termős virágok hosszabb, 2–6 cm-es füzérbe rendeződnek, bennük a bibeszál 1-1,5 mm hosszú. A beporzást rovarok végzik, mindkét nemű virágok termelnek nektárt.

Hosszú, kúp alakú toktermése van; kocsánya rövid, kb. a termés hosszának fele-harmada.

A hasonló hazai fűzfajoktól (kecskefűz, hamvas fűz, füles fűz) levélfonákjának szürkés színe, a száraz levelek feketés színe, a hajtások esetén a kéreg alatti hosszanti lécek hiánya, a termés kopaszsága különíti el, valamint az, hogy náluk mintegy egy hónappal később virágzik és érlel termést.

Alfajai:

  • S. myrsinifolia ssp. myrsinifolia
  • S. myrsinifolia ssp. borealis
  • S. myrsinifolia ssp. kolaênsis

Elterjedése[szerkesztés]

Közép- és Kelet-Európában és Nyugat-Szibériában honos. Az Alpokban és a környező hegységekben szigetszerűen fordul elő, főleg Skandináviában, a Baltikumban, Észak-Lengyelországban és Oroszországban az é. sz. 50°Fölött gyakori. Keleten egészen a Jenyiszejig hatol. Szórványosan előfordul a Brit-szigeteken, a Pireneusokban, Korzikán és a Balkánon. A Kárpátokban nem él, de Ausztriában nem ritka, bár Burgenlandból hiányzik.

Magyarországon 19. századi növénygyűjtemények alapján a ma Budapesthez tartozó Rákoson találták meg biztosan egy példányát, illetve néhány bizonytalan hitelességű észlelése is volt. Sokáig kipusztultnak tartották, de 1998-ban újra megtalálták Sopron mellett a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban a Kistómalmi-lápréten.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Termőhelye[szerkesztés]

Jellemzően hegyvidéki patakok melletti bokorfüzesekben, égeresek peremén, lápréteken található meg. Az állandóan vagy időszakosan nedves, mészben szegény talajt kedveli, főleg a kavicsos vagy agyagos alapkőzeten kialakuló ásványtalajokat vagy láptalajokat.

Források[szerkesztés]