Fejes Ádám
| Fejes Ádám | |
 | |
| Fejes Ádám prédikál | |
| Született | 1913. augusztus 17. Budapest |
| Elhunyt | 1983. október 3. (70 évesen) Székesfehérvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, tanító, költő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fejes Ádám témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fejes Ádám Géza Gergely (Budapest, 1913. augusztus 17. – Székesfehérvár, 1983. október 3.) magyar református lelkipásztor, tanító, költő. 1913. augusztus 17-én született Fejes Sándor székesfővárosi államrendőr és Bukor Anna gyermekeként. Édesapja az I. világháborúban elveszett, így az öt fiút és két lányt özvegy édesanyjuk egyedül nevelte Óbudán.
Tanulmányai[szerkesztés]
Tanulmányait a Hunor-utcai Elemi Népiskolában kezdte 1919-ben Tárnok Kornélia osztályában. Az Óbudai Cserkészcsapat tagjaként életre szóló élményeket gyűjtött, melyek megerősítették felebaráti- és hazaszeretetét, a keresztény magyarság iránti elkötelezettségét. 1931. június 13-án érettségit tett jó minősítéssel a budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnáziumban.[1] A budapesti Madách Imre Gimnáziumban ezt görög érettségivel egészítette ki. 1931-1936 között a fővárosi Református Theológiai Akadémia hallgatója volt.[2] 1937. június 28-án népiskolai tanítói képesítést szerzett.[3] Ezt követően második lelkészképesítő vizsgáját 1938. szeptember 14-én tette le.
Lelkészi szolgálata[szerkesztés]
Szigetszentmiklós és Szolnok után 1937. november 30-án Ravasz László püspök a vértesaljai egyházmegye csákvári egyházközségébe rendelte segédlelkészül.[4] Később Budafokra (1938), majd Rákospalotára (1938-39) került.
Rendes lelkészi szolgálatát 1939. április 1-jén kezdte Etyeken, az elesettek és a temető papjaként.
1948-tól haláláig az abai református egyházközség prédikátora volt Kulifay Lászlót követve. Beiktatására a felrobbantott templom romjai mellett, az épülő új fundamentumán került sor. Az adományokból épített új templomot 1953-ban felszentelték, 1963-ban orgonát építettek, ahol Buday Bálint kántor-tanító halála után Fejes Ádám maga kísérte a gyülekezet énekét. A sajnálatosan elhibázott építési tervek miatt a tető főtartógerendája 1968-ban az Áldozócsütörtöki ünnepi istentiszteletet követő éjszaka eltörött, a mennyezet lezuhant, a berendezés összetört, az orgona tönkrement.[5] A faluban Fejes Ádám emlékéhez ma is legerősebben az összeomlott templom teljes újraépítése kötődik. Aba mellett a szórványtelepülések – Bodakajtor, Belsőbáránd, Alsószentiván – lelkészi szolgálatát is ellátta. Szolgálatának kezdetén gondoskodásába fogadta a falu káplánját, Máté Sándor későbbi ercsi lelkipásztort, aki az orosz hadifogságban fél tüdejét elvesztette.
Élete[szerkesztés]
Családja[szerkesztés]
Diákkorában ismerte meg Barna Blankát (1916. október 30.- 2006. július 6.), akivel háromévi udvarlás után 1939. július 10-én házasságot kötött.
Két gyermekük született: Ádám (1940-2001) és Blanka (1943-2000).
A II. világháborút az etyeki pincében vészelték át, svábokat, menekülteket rejtegetve.
1943-ban az Egyetemes Konvent külföldi missziójával szolgálati körútra ment Észak-Erdélybe. A kommunista hatalomátvétel után külföldre egyetlen alkalommal jutott: 1977. augusztus 18-ától három hónapos vízumot kapott Ausztriába, ahonnan Stuttgartba tovább utazva feleségével baráti látogatást tett egy a II. világháború alatt pincéjükben rejtőző családnál. A hatalom emberei számtalanszor zaklatták, beidézték, fogdába zárták.[6] Elmondása szerint fia hamarabb tanult meg lovagolni, mint járni: A háború alatt és azt követően minden dolgos kézre szükség volt. 1945 után osztályidegenként fizetést az államtól nem kapott, felesége nem folytathatta tanítói munkáját, gyermekei tanulmányait az állami kontraszelekció erősen korlátozta. A parókia területén mezőgazdasági munkából tartotta fenn családját. Állattenyésztésük azonban a háború végével lehetetlenné vált. A negyven marha egyik felét a németek, másikat az oroszok hajtották el.
Költészete[szerkesztés]
Életében egyetlen verseskötete jelent meg. Az 1941-ben megjelent „Dunántúli Magyar-Pap Éneke” fedőlapján testvére, Fejes Gyula grafikus alkotása látható[7]
A könyvecskében megjelent verseit korábban a Képes krónika, a Magyar Út, a Magyar Presbiter, a Híradó, a Református Jövő, az Áprily Lajos szerkesztette Protestáns Szemle, a Magyar Otthon, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, Az Út, a Reformátusok Lapja, a Református Egyház, a Kincses Kalendárium, a Hollywoodi Magyar Református Egyház Híradója, és a Dia Regno közölte. Összegyűjtött életműve csak halála után jelenhetett meg Csak Világítva Szabad Járni címmel.[8]
Versei személyes élményeinek és vallásos elhivatottságának sajátos ötvözetét adják. Istenhez fűződő viszonya végtelen szereteten alapuló családi kapcsolat: testvériség az Úrban.
- Búcsú a Zanyától
Így ittmaradni – buta állat ez
a gyors autóbusz – velem most mi lesz?
Tudom – a Kislány! Nagy perc közelít!
Én a távolból úgy fogom kezit
hogy Téged küldlek hozzá, légy Te ott
– szégyenlem is, hogy vidám nem vagyok –
De majd ha hír jön: ember született! –
köszöntöm vígan az új Gyermeket,
másodikat majd – micsoda tavasz –
két őszülőnek megható vigasz,
úgy megy az élet, vidáman tovább,
mi majd folytatjuk – tudod – odaát!
Lelkipásztori szolgálatát valóban hivatásnak tekintette: minden igehirdetését részletesen kidolgozta, jegyzeteit papírra vetette.
Az utolsó igehirdetés[szerkesztés]
Szokásától eltérően az 1983. október 2-ai istentisztelet után a templomajtóban minden hívőtől kézfogással búcsút vett. Másnap hajnalban mentővel szállították be a székesfehérvári kórház intenzív osztályára szívinfarktussal. A szindróma vélhetőleg a fiatal kora óta tartó cukorbetegség miatt fellépő szívkoszorúér-elmeszedés következménye volt. Október 3-án a kórházban hunyt el. Sírján a lelkésszé avatásakor kapott ige: Azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra szolgál.[9]
Hagyatéka[szerkesztés]
1993-ban Aba község díszpolgárrá avatta. További elismerésként és köszönet gyanánt 2005. november 12-én mellszobrot állítottak Fejes Ádám tiszteletére a lelkészről elnevezett téren.
Az 5/4-es portré, 70x63x29 cm-es bronz mellszobor Janzer Frigyes alkotása, Horváth László apát, Soponya plébánosa szentelte meg, és dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke avatta fel.[10]
Versciklusai[szerkesztés]
Temető Papja
Mint Áldott Szőlővesszők …
Jézus Él
Romlott Tornyok Árnyékában
Összegyűjtött Versek
Források[szerkesztés]
- ↑ Iktatási szám 3266 2537, 2.sz melléklet
- ↑ 3266 7695/939
- ↑ Anyakönyvi szám 66, iktató szám 772
- ↑ Iktatási szám Dunamelléki Református Püspök 6225-1937
- ↑ Reformátusok Lapja 1972. július 3.
- ↑ Fejes, 1993, p. 23
- ↑ Fejes, Á. (1941). Dunántúli magyar pap éneke. Budapest: Bethlen
- ↑ Fejes, Á. (1993). Csak világítva szabad járni. Székesfehérvár: T&F Nyomda
- ↑ Róm 8,28.
- ↑ Hargitai, K. V. (2005, november 17.). Fejes Ádám tiszteletére. Bogárd és Vidéke. p. A2.
Irodalom[szerkesztés]
Fejes, Á. (1941). Dunántúli magyar-pap éneke. Budapest: Bethlen.
Fejes, Á. (1993). Csak világítva szabad járni. Székesfehérvár: T&F Nyomda.
Hargitai, K. V. (2005, november 17). Fejes Ádám tiszteletére. Bogárd és Vidéke. p. A2.
Reformátusok Lapja. (1972. július 3).
