Feistritz im Rosental

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feistritz im Rosental
A feistritzi városháza
A feistritzi városháza
Feistritz im Rosental címere
Feistritz im Rosental címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Klagenfurtvidéki járás
Irányítószám 9181
Körzethívószám 04228
Forgalmi rendszám KL
Népesség
Teljes népesség 2484 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 549 m
Terület 71,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feistritz im Rosental (Ausztria)
Feistritz im Rosental
Feistritz im Rosental
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 31′ 21″, k. h. 14° 10′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 21″, k. h. 14° 10′ 18″
Feistritz im Rosental weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Feistritz im Rosental témájú médiaállományokat.

Feistritz im Rosental (szlovénül Bistrica v Rožu) osztrák mezőváros Karintia Klagenfurtvidéki járásában. 2016 januárjában 2483 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Feistritz im Rosental a Klagenfurtvidéki járásban
A Szt. Lambert-templom

Feistritz im Rosental Karintia déli részén fekszik, közvetlenül a szlovén határ mellett, a Rosental völgyében, a Karavankák hegyeinek lábánál. Legmagasabb pontja a 2237 méteres Hochstuhl, legnagyobb folyója a Dráva, amely északon elválasztja Ludmannsdorftól. Az önkormányzat 8 falut és egyéb települést fog össze: Bärental (5 lakos), Feistritz im Rosental (1013), Hundsdorf (126), Matschach (121), Rabenberg (17), Sankt Johann im Rosental (251), Suetschach (593), Weizelsdorf (361).

A környező települések: nyugatra Sankt Jakob im Rosental, északra Ludmannsdorf, északkeletre Köttmannsdorf, keletre Ferlach, délre Žirovnica (Szlovénia), délnyugatra Jesenice (Szlovénia).

Története[szerkesztés]

Feistritz hagyományosan ipari település: már a 16 század elején a Feistritzbach vizén épített vashámorokban dolgozták fel a Bärental völgyében kitermelt ércet. A 19. században a drót- és huzalgyártásra specializálódtak, különösen miután Ferdinand Grafenegger 1840-ben megalapította az akkori legmodernebb technológiát alkalmazó huzalüzemét. Az 1906-ban létrejött Krainische Industriegesellschaft a gazdasági világválság után, 1933-ban csődbe ment. Épületeiben 1938-tól akkumulátorokat kezdtek gyártani, amelyekkel nemzetközi sikereket is elértek. Ez az üzem 1998-ban fejezte be működését.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre, akkor még Suetschach néven, de egy évvel később felvette Feistritz nevét. Az 1973-as közigazgatási reform során egyesítették a szomszédos Weizelsdorffal, nevét pedig Feistritz im Rosental-ra változtatták. 1996-ban megkapta a mezővárosi státuszt.

Lakossága[szerkesztés]

A Feistritz im Rosental-i önkormányzat területén 2016 januárjában 2483 fő élt, ami jelentős csökkenést jelent a 2001-es 2707 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 93,1%-a volt osztrák, 1,8% boszniai, 1,3% horvát, 1,1% német állampolgár. A szlovén kisebbség aránya 13,3% volt. 86,4% római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

A Szent Kereszt-templom
  • Suetschach Szt. Lambert-plébániatemploma eredetileg román stílusban épült és 1364-ben jelenik meg az írott forrásokban. A 15. században átépítették, később barokk stílusban módosították. Tornyának hagymakupolája 1861-ből való.
  • a Szent Kereszt-templom ("Halálfélelem-kápolna") 1720-ban épült Feistritztől délre egy kis dombon. Hegyes toronysüvege 19. századi.
  • feistritzi kastély (vagy Gößnitzerhof) a 15. század végén épült. A 16. századtól céhépületnek használták, a 18. században pedig kétszintesre bővítették. A napóleoni háborúk idején súlyosan megrongálódott.
  • az Ebenau-kastély Weizelsdorfban
  • Andrej Einspieler szülőháza

Híres ebenthaliak[szerkesztés]

  • Valentin Inzko (1949-) diplomata, bosznia-hercegovinai főképviselő
  • Andrej Einspieler (1813–1888) politikus, publicista, a karintiai szlovén nemzeti mozgalom egyik elindítója

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Feistritz im Rosental című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.