Fehér Sas-rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fehér Sas-rend
Order of White Eagle Poland.jpg
Adományozza Lengyelország államfője
Típus Lovagrend egy fokozattal
Kaphatják lengyel állampolgárok és külföldi államfők
Státusz Jelenleg is adományozzák
Statisztikák
Alapítás dátuma 1705. november 1.

POL Order Orła Białego BAR.svg

A Fehér Sas-rend (lengyelül Order Orła Białego) Lengyelország legmagasabb és egyben legrégibb kitüntetése, amellyel mind a katonai, mind a civil teljesítményt jutalmazzák. A rendet 1705. november 1-én alapította Erős Ágost.

A Fehér Sas-rendet a legkiválóbb lengyel állampolgároknak és külföldi országok állam- és kormányfőinek adományozza a mindenkori lengyel államfő. A rend jelvénye a bal vállon átvetett kék szalagon, csillaga pedig a mellkas bal oldalán viselendő.

Története[szerkesztés]

Erős Ágost az általa alapított Fehér Sas-renddel (M. Bacciarelli festménye)

A rendet Erős Ágost király alapította Tykocin várában, 1705. november 1-én. Jelvénye eredetileg egy fehér sassal ékesített, vörösre zománcozott ovális medál volt, melyet 1709-ben máltai kereszttel váltottak fel. 1713-tól a rendjelet nyakban, mellkason átvetett szalagon vagy csillag formájában lehetett viselni. Bár Erős Ágost hetvenkettőben limitálta a rend tagjainak számát, életében csak negyven főnek adományozta a kitüntetést. Fia, III. Ágost idején azonban a rendbe pénzért is be lehetett kerülni, és több mint háromszáz alkalommal osztották ki.

Erős Ágostot feltehetően a francia Szentlélek-rend (amelynek jelvénye szintén egy madárral -galambbal- ékesített máltai kereszt) vagy a nem sokkal korábban I. Péter által alapított Szent András-rend (melyet Ágost is az elsők között kapott meg) motiválhatta. A rend létrehozását a lengyel nemesség eredetileg erősen ellenezte, mert úgy érezték, hogy sérti a nemesek formális egyenlőségét.

Mivel a Fehér Sas-rendnek nem volt védőszentje, ünnepnapját az alapító II. Ágost után augusztus 2-ára tették, amit III. Ágost idejében augusztus 3-ra módosítottak.

A rend címere 1730 előtt

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása után a rendet feloszlatták, de már 1807-ben megújították és a Varsói Hercegség, majd a (Kongresszusi) Lengyel Királyság legmagasabb kitüntetésévé vált, melyet az orosz cárok is előszeretettel adományoztak saját maguknak. 1830-ban a novemberi felkelés után a rend jelképét megváltoztatták, hogy jobban hasonlítson a birodalmi orosz rendjelekre. Ebben a formájában egészen 1917-ig, a cári Oroszország bukásáig megmaradt.

1921 február 4-én a független Lengyelország parlamentje az állam legmagasabb kitüntetésévé tette az átalakított jelképű Fehér Sas-rendet. A második világháború kitöréséig 24 lengyel és 87 külföldi kapta meg a rendet. A külföldiek között 33 uralkodó vagy államfő, 10 miniszterelnök, 15 egyéb miniszter, 12 pedig királyi családok tagja volt.

1948-tól, a Lengyel Népköztársaság megalakulásától kezdve a rendet nem adományozták, bár hivatalosan nem törölték el. A londoni emigráns lengyel kormány a saját nevében továbbra is kiadta a rendjelet, például Lech Wałęsának. A Fehér Sas-rend 1992. október 26-a óta újra a lengyel állam legmagasabb kitüntetése, az első kitüntetett II. János Pál pápa volt.

A rend 1713-as jelképei[szerkesztés]

Az 1713-as rendjel

A Fehér Sas-rend 18. századi jelvénye a fehér keretű, vörösre zománcozott máltai kereszt, melynek nyolc csúcsát és a szárai közötti sugarakat gyémántokkal ékesítették. A kereszten kitárt szárnyú, balra tekintető fehér sas látható, fején gyémántokkal díszített koronával. A kereszt felső szárához gyémántokkal kivert félgyűrű van erősítve; ebbe csatlakozik a szintén gyémántos gyűrű, amibe a kék szalagot bele lehet fűzni. A kereszt hátsó oldala vörös keretű fehérre van zománcozva, közepén két keresztbe tett kard fölötti ovális aranymedálon a rend alapítójának jele található.

A rend csillaga fehér keresztből szétáradó sugarak alkotta nyolcágú aranykereszt. A kereszt szárain arany betűkkel Pro Fide, Lege et Rege (A Hitért, Törvényért és Királyért) felirat látható.

A nagymester, a lengyel király hordta a rend láncát is. Fennmaradt Stanislaw Poniatowski, az utolsó lengyel király lánca, mely 24 szemből állt. A láncszemeket felváltva koronás, jogart és országalmát markoló fehér sasok, valamint sötétkékre zománcozott, aranykeretű medálok alkották. A medálokon felváltva a koronás Szűz Mária és a Kisjézus, valamint a stilizált monogrammá formált MARIA felirat látható. II. Ágost címerén is megfigyelhető a Fehér Sas lánca, de ennek kialakítása egészen más, a sasos és monogramos medálokat liliomok kapcsolják össze.

A cári Fehér Sas[szerkesztés]

1830-tól a rendjel egy aranykoronás kétfejű fekete sast formázott, melyre ráhelyezték az eredeti jelképet: a fehér keretű, vörös máltai keresztet a balra tekintő fehér sassal. A fekete sas koronáinál fogva egy cári koronáról függött, a korona pedig egy sötétkék moaréselyem szalagról.

A Fehér Sas-rend jelképei 1921 után[szerkesztés]

A rendjel aranyból készült, fehér keretű, vörös máltai kereszt, szárai között aranysugarakkal. A kereszten fehérre zománcozott, széttárt szárnyú, balra tekintő koronás sas található. Világoskék szalagon viselendő. A tervező szándéka láthatóan az volt, hogy visszatérjen az eredeti, 18 századi külsőhöz, de a csúcsokon levő gyémántok hiányoznak. A rendjel hátoldala a rend csillagát utánozza, de a kereszt szárai nincsenek vörösre zománcozva.

A Fehér Sas-rend csillaga sugarakból álló, nyolcágú ezüstcsillag. Rajta fehérkeretes vörös máltai kereszt található, szárai között palmetta-szerű arany sugarakkal, közepén tölgylombkoszorúval körbevett RP (Rzeczpospolita Polska) betűkkel. A kereszt szárain a rend mottója: Za Ojczyznę i Naród (A Hazáért és a Nemzetért) olvasható.

Galéria[szerkesztés]

A rend neves tagjai[szerkesztés]

Lengyelek:

Külföldiek:

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]