Fehér András (zeneszerző)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fehér András (egyértelműsítő lap).
Fehér András
Született1947. február 6.
Budapest[1]
Elhunyt2017. szeptember 10. (70 évesen)
Állampolgárságamagyar
Gyermekeinégy gyermek:
SzüleiFehér Pál
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1965–1973)
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehér András (Budapest, 1947. február 6. – 2017. szeptember 10.)[2][3] zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait a Bartók Béla konzervatóriumban (Sugár Rezső) és a Zeneakadémián (karvezetés: Párkai István, zeneszerzés: Szervánszky Endre) 1965–1973 között végezte. 1971–2005 között a Magyar Állami Operaház tagja, mint asszisztens, karigazgató, játékmester és végül rendező. 2004–2011 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-szakos növendékeinek tanára.

Munkássága[szerkesztés]

Zeneszerzői munkásságát ezalatt is folyamatosan gyakorolta, számos kamaramű és vokális kompozíció született tollából, de igazán az operai munkája befejezése után kapott lendületet ebbéli tevékenysége, folytatva a korábban írt közel 50 opust. 2005-től 2009-ig született meg operájának végső formája, két kantáta, zenekari művek és kamara-kompozíciók, dalok és kórusok, végül a Requiem Insolitus c. oratórium. A hangsúly így a zeneszerzésre tevődött át, amellett tanári munkásságát is folytatta, növendékeivel éves rendszerességgel mutatott be teljes operákat, keresztmetszeteket, a közönséget interaktív módon bevonva a munkába („Miből lesz a cserebogár...?”-sorozat az Óbudai Társaskörben).

Családja[szerkesztés]

Zenész családba született. Édesapja, Fehér Pál (1900–1959) európai hírű tenorista volt (Milánó, Zürich, Berlin). Édesanyja (1919–1984) zongoraművész volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  2. ↑ Andris, a mindenes. caruso.blog.hu, 2017. október 9. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  3. ↑ Kedvenceim - In memoriam Fehér András. port.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztette: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fehér_András_(zeneszerző)&oldid=25265452”