Fazekas Imre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fazekas Imre
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
SzületettFrey Imre
1887. január 29.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1949. február 6. (62 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (A-22-27)
SablonWikidataSegítség

Fazekas Imre, született Frey (Budapest, 1887. január 29. – Budapest, 1949. február 6.)[3] író, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Frey Gusztáv (1853–1915)[4] fővárosi tisztviselő, gyárigazgató és Auer Betti (1868–1942)[5] fia.[6] A gimnáziumot és az egyetemet Budapesten végezte, utána az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztosítónál dolgozott. Már tizenhat éves korában érdekes hangú versei jelentek meg a Pesti Hírlapban Advena Novus álnévvel. Több esztendőt töltött külföldön, különösen Berlinben, ahonnan cikkeket írt a Pesti Hírlapnak. Budapestre visszatérve, a Nyugatban és más lapokban jelentek meg versei. Nevét ismertebbé színműveivel tette, amelyek tartalmas, izmos, a hatáskeltés minden eszközével rendelkező tehetségről tesznek tanúságot. Szerette a rikító témákat, amelyeknek markáns feldolgozásával megfogta a közönséget. Egész estét betöltő első darabját, a háborús tárgyú Silvió kapitányt a Magyar Színház adta elő. Ezt követték gyors egymásutánban: Altona (Magyar Színház); Madonna (Vígszínház); Trojka (Magyar Színház). Nagy sikert arattak egyfelvonásosai: Szerelmesek; Elza asszony; Cirkusz; Aljas gazember; Függöny; Ringlispil; Fera-Palace. A Tanácsköztársaság idején hivatalnok volt. 1922-ben rövid időre Berlinbe költözött, ahol filmeket írt. 1925-ben az amerikai Paramount-filmgyár filmírásra szerződtette Hollywoodba. 1926-tól ismét Budapesten élt, mint az Est-lapok főmunkatársa, színházrovat vezetője és színikritikusa dolgozott. 1938-ban a zsidótörvény alapján elbocsátották, idegösszeomlást kapott, majd ezután alkalmi írásaiból élt.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Prinz Stefánia volt, Prinz Ignác és Weisz Terézia lánya, akit 1919. április 19-én Budapesten vett nőül.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Silvió kapitány (dráma, Csortos Gyulával, 1920)
  • Karnevál (színmű, 1923)
  • Altona (dráma, Budapest, 1925)
  • Madonna (1925)
  • Trojka (dráma, 1928)
  • A Dunától a Csendes Óceánig (versek, Budapest, 1940)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]