Farkashelyvidovány
| Farkashelyvidovány (Dubovce) | |
 | |
| A Szent Zsófia templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1532 |
| Polgármester | Dana Dorothea Mikulová |
| Irányítószám | 908 62 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Terület | 8,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 14′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 14′ 55″ | |
| Farkashelyvidovány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkashelyvidovány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Farkashelyvidovány (szlovákul Dubovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban. Farkashely és Vidovány falvak egyesítésével jött létre.
Fekvése[szerkesztés]
Szakolcától 12 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már a kelták korában kisebb vár állt, mely azonban még a 14. század előtt elpusztult. Farkashely neve a szláv vlk (= farkas), Vidovány falu neve pedig védőszentjének, Szent Vidnek nevéből származik. 1392-ben mindkét település Holics várának tartozéka volt.
Vidovány első írásos említése 1553-ból származik. A falu 1600 és 1720 között lényegében a mai iskola, az iskolaudvar és a kertészet területén állt. Birtokosa Fogarasi gróf volt, akinek halála után özvegye a birtokot a Habsburg családnak adta el, akik holicsi uradalmukhoz csatolták. A Vidoványi-patakra halastavat is építettek. A 17. század Habsburg ellenes harcai során többször dúlták kuruc és császári hadak. 1812-ben orosz, 1866-ban porosz hadak vonultak itt át.
1828-ban Farkashely 67 házát 467-en, Vidovány 40 házát 178-an lakták. 1866-ban a porosz hadak nyomában kolerajárvány tört ki, melynek napi 5-10 áldozata volt, így a Vieszka felé menő út jobb oldalán új temetőt kellett nyitni.
Vályi András szerint " VLKOVÁN, v. Vluskován. Tót falu Nyitra Várm. fekszik Radosócznak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, fája van mind a’ kétféle, és réttye is."[2]
Fényes Elek szerint " Vleszkován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 3 fertály. 395 kath., 4 evang., 20 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. p. Holics."[3]
Vályi András szerint "VIDOVÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Vleskováné." [2]
Fényes Elek szerint "Vidován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 1/2 óra, 253 kath., 11 zsidó lakos. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."[3]
A trianoni békeszerződésig mindkét falu Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Farkashely és Vidovány községeket 1954-ben egyesítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Farkashelynek (Vlčkovany) 502, Vidoványnak (Vidovany) 267, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben az egyesített községnek 666 lakosából 658 szlovák volt.
2011-ben 654 lakosából 611 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Farkashely Szent Zsófia tiszteletére szentelt temploma 1866 és 1868 között épült.
- Vidovány Szent Antal temploma 1902-ben épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.