Farkas Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogfai Farkas Kálmán
Boldogfai Farkas Kálmán szentgróti főszolgabíró.png
Született 1880. október 5.
Felsőbagod, Zala vármegye
Elhunyt 1944. április 16. (63 évesen)
Szombathely
Nemzetisége magyar
Foglalkozása főszolgabíró
Kitüntetései II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt

Boldogfai Farkas Kálmán Ferenc Elek (Felsőbagod, Zala vármegye, 1880. október 5. - Szombathely, 1944. április 16.) zalai főszolgabíró, földbirtokos, megyebizottsági tag.[1][2]

Élete[szerkesztés]

A Zala megyei nemesi származású boldogfai Farkas családban tagja. Édesapja, boldogfai Farkas József (1857-1951), alsó- és felsőbagodi, valamint söjtöri földbirtokos, országgyűlési képviselő, édesanyja, a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (18581924) úrnő volt. Farkas Kálmán, a második keresztnevét, anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) országgyűlési képviselő után, a harmadik keresztnevét, dédapja, séllyei Séllyey Elek (1788-1850) zalai alispán úr után kapta meg. Farkas Kálmánnak két öccse volt: Boldogfai dr. Farkas Tibor (1883-1940), országgyűlési képviselő, legitimista politikus, és boldogfai Farkas Dénes (1884-1973) országgyűlési képviselő.

Alap tanulmányai után Zala vármegye szolgálatába lépett. A nőtlen, majd agglegény szolgabíró rendkívüli tevékeny hivatalvállalásról volt ismert. 1904. szeptember 12. és 1907. december 16. között a zalaszentgróti járás szolgabírája. 1906. júniusán a vármegye főispánja, gróf Batthyány Pál, szentgróti szolgabírót tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki.[3] 1907. december 16.-ától 1908. júniusáig a vármegye főispánja a csáktornyai járás szolgabírói hivatalba irányította át. Tapolcai szolgabíró volt 1908. június és 1908 július között,[4] majd 1908. július és 1909. február között a Novai szolgabíró lett.[5] 1909. februárjától ideiglenesen a Zalaegerszegi szolgabíró lett. Az 1910-es évek első felében volt szolgabíró Keszthelyen, majd 1914. december 14.-én a Novai főszolgabíróvá válaszották meg.[6] A hivatalt 1917. szeptember 10.-éig töltötte be, amikor a Zalaszentgróti főszolgabíró lett.[7] Szentgróton nagy hírnevet szerzett, amikor erélyesen lépett fel az árdrágítók ellen, akik erősen visszaéltek az Első világháború alatt kialakult helyzettel. Közreműködött rokonával, boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) úrral, a sümegi járás főszolgabírájával, aki Sümegen ugyanazokat a szigorításokat vezetette be.[8]

A politikai helyzet a Trianon utáni korszakban egyre hevesebbé vált; 1919. decemberében Eitner Zsigmond kormánybiztosi kinevezésekor Farkas Kálmán zalaszentgróti főszolgabíró feliratot intézett a belügyminiszterhez, amelyben tiltakozott Eitner személye ellen, "panamistának" nevezve. Ennek hatására őrgróf Pallavicini György, dunántúli központi kormánybiztos, Farkast a főszolgabírói hivatalából ideiglenesen felfüggesztette. 1920. február 9.-én Zalaegerszegen heves vita és személyeskedés zajlott a Zala vármegye törvényhatósági bizottságának a közgyűlésén. Farkas Kálmán bizottsági tag Muraköz elvesztésének okaival foglalkozott, és főleg Szilágyi Dezső Csáktornyái és Gájássy Lajos perlaki főszolgabírákat hibáztatta. Előadta tovább, hogy a dunántúli kormánybiztos Szilágyi Dezső főszolgabírót, a kommunistákkal való összeköttetése miatt felfüggesztette, és ezt a határozatot a belügyminiszter úr is helybenhagyta. Ennek ellenére Szilágyi Dezső főszolgabíró Zalaszentgróton teljesített szolgálatot, és az ottani főszolgabírói hivatal vezetésével is meg volt bízva, ami megfelelő lehetett ugyan Eitner Zsigmond kormánybiztos önös céljainak, de nem a közérdeknek. A közgyűlésén is elhangzott, hogy Farkas Kálmánt le fogják tartoztatni, ha továbbra is úgy viselkedik, ahogy tette.

Fangler Béla, bizottsági tag elmondta, hogy Farkas Kálmánnak Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselővel szemben sértő viselkedést tanúsított, aztán az ügyből kifolyólag a köztük támadt lovagias ügy fejleményeit említette, és párhuzamba vonta Farkas Kálmánnak a kommunista uralom alatti csendes viselkedését az agresszív eljárásával és kérdezte tőle, miért nem támadta annak idején Erdős Márkust, a proletárdiktatúra kormányzótanácsi biztosát, amikor arra elegendő okot találhatott és amikor tanújelét adhatta volna személyes bátorságának is. Azután a főügyész 200 koronás bírságot szabott meg Farkas Kálmán számára. Ezt az indítványt a közgyűlés nagy többséggel fogadta el.[9]

A szigorú és fegyelmezett köztisztviselő nagy szenvedéllyel szerette a lövő- és vívófegyvereket. Nem csak gyakran vadászott, de a felsőbagodi birtokán is sűrűn gyakorolt lövőfegyvereivel. Élete során többször párbajozott más urakkal - egyszer még Pallavicini György őrgróffal is - főleg a Trianon utáni korszakban, amikor több esetben összetűzésbe került politikai és személyes nézeteltérések miatt; 1926. február 10.-én reggel nyírlaki Tarányi Ferenc (1878-1945) Zala vármegye főispánjával pisztolypárbajozott. A párbaj sebesülés nélkül végződött és utána a felek kibékültek. Később, ebből az ügyből kifolyólag aznap később, a Fodor-féle vívóteremben bezerédi Bezerédy Ferenc földbirtokossal kardpárbajt vívott.[10] Ez a párbaj után a felek szintén kibékültek. Nyugalomba vonulása utána, az apjától örökölt 325 kataszteri holdas felsőbagodi földbirtokán gazdálkodott még közel 15 évig.[11]

Szombathelyen 1944. április 16.-án hunyt el a város kórházában. Halála után, unokaöccse, Farkas Ferenc, boldogfai Farkas Dénesnek a fia örökölte a felsőbagodi jószágát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Farkas Kálmán keresztelőjének az adatlapja
  2. familysearch.org Farkas Kálmán gyászjelentése
  3. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-06-14 / 24. szám
  4. Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)1908-06-14 / 24. szám
  5. Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)1908-12-13 / 50. szám
  6. Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)1916-05-14 / 20. szám
  7. Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)1917-12-09 / 49. szám
  8. Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)1917-12-09 / 49. szám
  9. Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006). Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
  10. Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám1926-02-19 / 40. szám
  11. Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.Felsőbagod (Ma: Bagod része) 7.147. 46