Ugrás a tartalomhoz

Farkas Imre (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről és zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas Imre (egyértelműsítő lap).
Farkas Imre
1920-as években
1920-as években
Született1879. május 1.[1][2][3]
Debrecen
Elhunyt1976. március 25. (96 évesen)[1][2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (35-12-56)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Imre témájú médiaállományokat.

Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1.[6] – Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző.

Élete

[szerkesztés]
1906-ban

Nagybégányi Farkas Mór (1839–1907)[7] honvéd huszár őrnagy és Zichermann Regina fiaként született zsidó származású családban. 1886 januárjában szüleivel és húgával együtt kikeresztelkedett a református hitre.[8] Apja Farkas Mór honvéd huszár százados, 1889. szeptember 12-én magyar nemességet, illetve a "nagybégányi" nemesi előnév adományoszásában részesült I. Ferenc József magyar királytól.[9]

Középiskoláit szülővárosában és Iglón végezte. Jogi tanulmányokat Debrecenben, Budapesten és Kolozsvárott folytatott, s végül a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezt követően fogalmazóként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1923-ban miniszteri tanácsosi rangban vonult nyugdíjba.

Már fiatalon írt nagy sikernek örvendő érzelmes dalokat. Az Ady-ellenes körök kihasználták népszerűségét. A Jön az idvezítő című dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színházban tűzték műsorra 1905-ben, ez volt az első színpadi műve. Írt még operetteket, daljátékokat, zenét is szerzett hozzájuk. Ezeket a Népszínházban, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Budai Színkörben adták elő. Gyakran játszották Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című műveit, Szüreten című darabját a Magyar Állami Népi Együttes adta elő Rábai Miklós koreográfiájával. Petőfi Sándor verseire készítette Örök tavasz (Budapest, 1948) című énekes játékát, Hubay: Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét is megírta Berczik Árpáddal közösen. Az iglói diákokat átdolgozta regénnyé is, a Vihar a Szentföldön című regényét R. Cassim álnév alatt jelentette meg.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[10] Vezette a Lelki klinika című rovatot a Színházi Életben.

Sírja a Farkasréti temetőben található (35. parcella, 12-56).

Ezen a drága magyar földön egy-két dalom tudom, hogy élni fog!
– Sírfelirata

Családja

[szerkesztés]

Felesége a nemesi származású chonoki Buth Mária (Budapest, 1896. december 31.–Budapest, 1991. szeptember 26.) volt,[11] akivel 1917. október 30-án Budapesten kötött házasságot; a szülei chonoki Búth Károly (1852–1919), miniszteri tanácsos,[12] és Antony Julianna (1866–1927) voltak.[13] Az apai nagyszülei chonoki Búth Ignác (1792–1855), földbirtokos,[14] és földeáki Návay (1834–1864) voltak.[15] Az anyai nagyszülei a régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári származású Antony Mátyás és Gömöry Zsuzsanna voltak; Gömöry Zsuzsanna a Gömöry család tagja volt.

1921-ben nagybégányi Farkas Imre és Búth Mária elváltak.[16] 1923-ben ismét nőül vette, de 1925-ben újból elváltak.[17]

Operettjei

[szerkesztés]
  • Iglói diákok (1909)
  • Pünkösdi rózsa (1920)
  • Rózsika lelkem (1922)
  • Túl a nagy Krivánon (1924)
  • A nótás kapitány (1924)
  • Királyné rózsája (1925)
  • Májusi muzsika (1925)

Könyvei

[szerkesztés]
  • Detre Pál. Verses elbeszélés, é. n. (Lányok Könyvtára)[18]
  • Farkas Imre költeményei, 1897-1904, Singer és Wolfner, Budapest, 1904[19] (több kiadásban)
  • Csipkefátyol, Singer és Wolfner, Budapest, 1906[20]
  • A kapitány. Jelenet, Singer és Wolfner, Budapest, 1907 (Fiatal Leányok Színműtára)[18]
  • Tünő évek 1905-1908, Singer és Wolfner, Budapest, 1909[21]
  • Lys, Singer és Wolfner, Budapest, 1910 (Magyart a magyarnak)[22]
  • Nótáskönyv, Singer és Wolfner, Budapest, 1913 (Magyart a magyarnak)[23]
  • Melódia. Uj versek, Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest, 1920[24]
  • Költemények I-II., Singer és Wolfner, Budapest, 1921[25]
  • Mária meséje, Singer és Wolfner, Budapest, 1926 (Százszorszép könyvek)[26]
  • Öreg diák visszanéz. Elbeszélések, Singer és Wolfner, Budapest, 1927 (Magyar Írómesterek)[27]
  • Farkas Imre legszebb versei, Singer és Wolfner, Budapest, 1931[28]
  • Az iglói diák, Singer és Wolfner, Budapest, 1933[29]
  • Klára Itáliában, Singer és Wolfner, Budapest, 1940 (Százszorszép könyvek-Magyar Lányok Könyvtára)[30]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b International Music Score Library Project. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ Születési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség születési akv. 33/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  7. ↑ Farkas Mór gyászjelentése (1907). (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  8. ↑ Keresztelési bejegyzése a debreceni református egyházközség keresztelési akv. 79/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  9. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 230. oldal
  10. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  11. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Szeőke Sándorné Búth Mária
  12. ↑ familysearch.org - Budapesten a Városi Levéltárban, Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. I. Kerület, Tolna Megye Levéltára - Búth Károly halála - 1919. okt. 29.
  13. ↑ familysearch.org - Budapesten a Városi Levéltárban, Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. I. Kerület, Tolna Megye Levéltára - Búth Károlyné Antony Julianna halála - 1927. aug. 19.
  14. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Búth Ignác
  15. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok - 7. kötet - Návay (földeáki).
  16. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 734/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  17. ↑ Házasságkötési bejegyzése (2) a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 546/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  18. ↑ a b https://www.antikvarium.hu/konyv/a-kapitany-350635-0
  19. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/farkas-imre-koltemenyei-rossz-allapotu-562720-0
  20. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/csipkefatyol-784339-0
  21. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/tuno-evek-dedikalt-peldany-751926-0
  22. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/lys-871633-0
  23. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/notaskonyv-890433-0
  24. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/melodia-270072-0
  25. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/koltemenyek-i-ii-694052-0
  26. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/maria-meseje-963645-0
  27. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/oreg-diak-visszanez-31138-0
  28. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/farkas-imre-legszebb-versei-1161440-0
  29. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/az-igloi-diak-410950-0
  30. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/klara-italiaban-416763-0

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farkas_Imre_(költő)&oldid=28566545”