Ugrás a tartalomhoz

Fallout (videójáték)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fallout
FejlesztőInterplay
KiadóInterplay Entertainment
Producer
TervezőChristopher Taylor
Tim Cain
ProgramozóChris Jones
ZeneszerzőMark Morgan
SorozatFallout
PlatformokMicrosoft Windows
Mac OS
Mac OS X
MS-DOS
Kiadási dátum
1997. október 10.[1]
  • MS-DOSMicrosoft WindowsMac OSMac OS X
MűfajSzerepjáték
JátékmódokEgyjátékos
Korhatár PEGI: 16+ ESRB: M
USK-besorolás USK: 16+
AdathordozóCD-ROM
digitális letöltés

A Fallout egy nyílt világú számítógépes szerepjáték, melyet az Interplay fejlesztett és adott ki 1997-ben. A hangulata posztapokaliptikus (a harmadik világháború után járunk) és retro-futurisztikus (egy alternatív jövőben játszódik, ahol az ötvenes évek világa fejlődött tovább). Főhőse egy amerikai óvóhely átlagos lakója, aki azt a feladatot kapja, hogy mentse meg a kolónia életét, és szerezzen valahonnét egy új víztisztító chipet.

A játékot sokan a Commodore-korszakban megjelent Wasteland folytatásának tekintették, azonban mivel a névjogok az Electronic Arts tulajdonában maradtak, ezért kisebb átfedésektől eltekintve teljesen más univerzumban játszódik a kettő. Eredetileg a Steve Jackson Games által kifejlesztett GURPS-karakterfejlesztő rendszerre épült, de a végleges verzióban a saját fejlesztésű SPECIAL-rendszer lett a játék alapja. A Fallout hatalmas siker lett a játékosok körében, ezért később több folytatása is készült.

Magyarországon a PC Guru teljes játékként jelentette meg 1999 októberében, és még egyszer, 2009 májusában. A játékhoz nemhivatalos, mindenre kiterjedő magyarítás készült.[2]

Játékmenet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék során karakterünkkel különféle területekre kell ellátogatnunk, és az ott található karakterekkel illetve ellenfelekkel kerülhetünk interakcióba. Bizonyos karakterek küldetéseket adhatnak nekünk, amelyek megoldása dilemma elé állíthat minket, és ezek befolyásolják a karmánkat és tapasztalati pontot is adhatnak. A Fallout úttörő volt abból a szempontból, hogy egy-egy küldetésnek nemcsak egyféle megoldása volt lehetséges, hanem saját választásunktól függött, hogy alternatív megoldást keresünk-e. Ezek a döntéseink esetenként a végjátékot is befolyásolhatják. A harcok során a játék körökre osztott üzemmódba vált, melynek során az egyes akciók végrehajtásához akciópontokra van szükség. A játékos által egy körben felhasználható akciópontok mennyisége és a cselekvések költsége mindig az adott karakter függvénye. Ezen képzettség később is fejleszthető, mivel az egyes képzettségek használatáért és a küldetések megoldásáért tapasztalati pontokat kap a játékos, mely segítségével legfeljebb 21. szintű lehet. Kalandozásaink során nem-játékos karakterek (NPC-k) is velünk tarthatnak. Ezek száma nincs limitálva, ám a velük való interakció meglehetősen korlátozott. Ők az alábbiak: Ian, az egykori karavánőr; Tycho, a sivatagi ranger, Dogmeat, a kutya; és Katja, a guberáló.

Karakterünk képességeinek alapját az ún. S.P.E.C.I.A.L.-rendszer szabja meg. A rövidítés az egyes alapképességeket jelölik, ezek: az erő (Strenght), az érzékelés (Perception), az állóképesség (Endurance), a karizma (Charisma), az intelligencia (Intelligence), az ügyesség (Agility), és a szerencse (Luck). Ezek a karaktergeneráláskor állíthatóak be 1-10 közötti értékben, 5 bónuszpont felhasználásával, de játék közben is lehetőség van a változtatásra. Különféle tárgyak pozitív, illetve negatív irányban is befolyásolhatják ezeket. Másodlagosak ehhez képest a képzettségek (skills), melyekből 18 van, s melyek 0 és 200% között változhatnak. Szintlépéskor a játékos kapott pontokkal fejlesztheti ezeket, illetve hármat pedig kétszer olyan gyorsan fejleszthet, mint speciális képzettséget. A pontokon túl tréningezéssel, az adott képzettség rendszeres használatával, illetve különféle könyvek olvasásával is fejlődhetünk. Harmadlagosan különlegességek (traits) is befolyásolják karakterünket, amiből kettőt választhatunk induláskor, s amelyek egy előnyt, illetve egy hátrányt tartalmaznak. Ezeket később már nem tudjuk megváltoztatni, csak speciális módon. A negyedik rendszer a perk-rendszer. Minden harmadik (vagy negyedik) szintlépéskor választhatunk egyet, amelyek különleges, normál szintlépéssel nem vagy nagyon nehezen elérhető bónuszokat adnak azonnal.

A játék része még a karma-rendszer. Jótettekért pozitív, gonoszságokért pedig negatív pontokat ad a játék, ami befolyásolja a megítélésünket (akár negatív perket is adhat).

Történet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A Fallout egyik fejlesztője, Chris Avellone készítette el a játékban megtalálható utalások és a játékosok által feltett kérdések alapján a Fallout Bibliát, mely tartalmaz egy idővonalat, amely a teljes univerzum történéseit tartalmazza.[3]

A háttérsztori szerint a második világháború után, még az Apollo-program fejlesztése közben a történelem más irányt vett. Egyfajta retro-futurisztikus környezetben éltek az emberek, melyben a technológia szuperfejlett, viszont teljesen olyan, mintha az 1950-es évek technikája, divatja, dizájnja stb. fejlődött volna tovább. A XXI. század közepén a kőolaj kiapadásával elindult a Nyersanyagháború. Ezért és az urán birtoklásáért küzd néhány hatalom, miközben az USA-ban titokzatos járvány dúl, Kanadát annektálják, Kína pedig világuralomra tör. 2076-ra az Egyesült Államok (mely ebben az idővonalban 13 terület szövetsége, az 50 állam helyett) megszállja Kanadát és visszafoglalja Alaszkát a kínaiaktól. Ezen események egyenes következménye lett, hogy a Nyersanyagháború 2077-ben átalakult a Nagy Háborúvá. Október 23-án, nem egészen két óra alatt zajlott le az egész, de a Föld lakosságának nagy része elpusztult, és az egész bolygó sivatagos pusztasággá vált.

A játékos által irányított karakter a leszármazottja azoknak az embereknek, akik a háború kezdetén a Menedékeknek nevezett, az USA kormánya által épített óvóhelyekbe költöztek. A főhőst a külvilágban csak Menedéklakó néven ismerték. A tényleges események 2161-ben indulnak, Dél-Kalifornia területén, a 13-as Menedékben. Az óvóhely vízellátásáért felelős víztisztító chip meghibásodik, és nincs se tartalék chip, se más módszer a kiváltására. A 13-as Menedék Felvigyázója minket bíz meg a feladattal, hogy bármi áron, de kerítsünk valahonnan egy újat, méghozzá 150 napon belül. Majd nekünk adja a PipBoy 2000 névre hallgató hordozható kéziszámítógépet, melyben szerepel Kalifornia térképe, és az első lehetséges célpont, a közeli 15-ös Menedék.

A 15-ös Menedék már régóta romosan és elhagyatottan áll, lakói a közelben Shady Sands néven alapítottak települést. A játékosnak kell őket megvédenie a mutáns radskorpióktól, illetve a Khans nevű rablóbanda támadásaitól. Ezután Junktownba (Roncsváros) viszi az útja, ahol a polgármester, Killian Darkwater kérésére kell a korrupt kaszinótulajdonos, Gizmo üzelmeit felszámolnunk (avagy ha Gizmo oldalára állunk, megszerezni a város irányítását). Továbbmenve a Hub néven ismert kereskedővárosban lehetőséget kapunk arra, hogy kereskedőknek megadva a Menedék elérhetőségét további 100 napra elegendő vizet szerezzünk. A városban szerzett információk alapján a 12-es Menedék felé vezet az utunk, amely felett Necropolis városát a sugárzás hatására eltorzult emberek, a ghoulok lakják. Illetve már ők sem, mert a várost tagbaszakadt, zöld bőrű, bivalyerős emberek, a szupermutánsok uralják.Őket kijátszva a város alatti Menedékből sikerülhet megszerezni a víztisztító chipet.

Hiába térünk haza, a Felvigyázó az általunk tapasztaltakat aggasztónak találja. A szupermutánsok megjelenése nem magyarázható a természetes sugárzással, így arra jut, hogy őket valami (vagy valaki) gyártja. Így aztán vissza kell térnünk a pusztaságba, megtalálni a mutáns sereg központját, és végezni a fenyegetéssel. Küldetésünk során találkozunk az Acél Testvérisége nevű technokrata szervezettel, mely a háború előtti technika megőrzésére hivatott elitista csoport. Egy kockázatos küldetés teljesítése fejében befogadnak minket maguk közé. A tőlük szerzett információ segítségével megtudjuk, hogy a szupermutánsok a Felgyorsított Evolúciós Vírus (F.E.V.) hatására jöttek létre, melyet a Nagy Háború előtt fejlesztettek ki. Mellékhatásként minden szupermutáns steril és elég ostoba, noha biológiai értelemben halhatatlan. Utunk ezután Los Angeles romjai közé, a Csonttelepre (Boneyard) vezet, ahol a Katedrális Gyermekei nevű apokaliptikus szektába botlunk. Noha szándékaik jónak tűnnek, a szekta valójában csak egy fedőszervezete a Mesternek, egy valaha Richard Grey néven ismert mutánsnak, akinek feltett szándéka minden embert szupermutánssá alakítva az emberiséget az evolúció következő lépcsőfokára juttatni. A Menedékekben élő emberek az elsődleges célpontjai, mert őket nem érte sem sugárzás, sem a mutáns F.E.V. vírus légkörbe került változatának behatása, így tökéletes szupermutánsokká alakíthatóak. Katedrálisuk alatt, egy prototípus Menedékben tanyázik a Mester, ahol végeznünk kell vele, illetve északra utazva egy szupertitkos katonai bázist felrobbantva a mutánsok gyártósorát is meg kell semmisítenünk.

A játék befejezése mindenképpen negatív, hiszen a Felvigyázó, bár hálás azért, amit tettünk, de fél attól, hogy rossz hatással lesznek tetteink a bent élőkre, akik el akarják hagyni majd a Menedéket, és ez a közösség pusztulásához vezetne. Ezért nem tehet mást, száműzi karakterünket.

Másféle negatív befejezések is vannak:

  • ha elfogy a tartalék vízkészlet
  • a játék 1.0-s verziójában ha 500 nap eltelt a játék kezdete óta, a mutáns seregek rátalálnak a Menedékre és lerohanják (karaván-segítség esetén 400 nap). Az 1.1 patch óta ez a határidő 13 év.
  • ha a játékos elfogadja a Mester ajánlatát és maga is szupermutánssá válik
Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fejlesztése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fallout készítése már 1994-ben megkezdődött.[4] Eredetileg az Interplay nem szentelt túl nagy figyelmet neki,[5] és nagyjából fél évig Tim Cain volt az egyedüli fejlesztő. Ő volt az, aki végül megkérte a céget, hogy biztosítson számára plusz munkaerőt olyanokból, akik éppen nem dolgoznak semmin. Így alakult ki egy csapat, amelyben Cain-en kívül Christopher Taylor tervező és Leonard Boyarsky művészeti vezető is fontos szerepet kapott. 1995-ben már 15-en dolgoztak rajta. Egy évvel később Feargus Urquhart producer még egy tucat embert szerzett az Interplaytől.[6] A fejlesztés jó hangulatban, de kaotikusan zajlott.[7]

A munkacímet (Vault-13: A GURPS Post-Nuclear Role-Playing Game) hamar elvetették. Az Armageddon címet azért nem használták, mert az Interplay ugyanezen a címen fejlesztett egy másik, később ki nem adott játékot. Brian Fargo, az Interplay vezetője javasolta, hogy legyen a cím Fallout. A fejlesztés 1997. október 1-jén fejeződött be,[8] közel három és fél év, valamint 3 millió dollár ráköltése után.[9]

A Fallout eredetileg játékmotornak indult, amit Cain a szabadidejében készített, egy Generic Universal RolePlaying System (GURPS) alapú játékhoz. Mikor Cain meggyőzte Fargót a projekt életképességéről,[10] az Interplay nyomban meg is szerezte a GURPS licenszét.[11] A Fallout prototípusa 1994 végére el is készült.[12]

Ugyan voltak tervek az első személyű nézetű ábrázolásra, vagy a 3D-s grafikai motorra, azonban ezeket elvetették, mert nem tudták volna a grafikát olyan részletességgel megcsinálni, hogy az jól is mutasson.[6] Helyette egy különleges, ferde vetítést alkalmazó izometrikus nézetet használtak, ezzel megteremtve a térhatás illúzióját. A koncepció szerint a Fallout egy nyílt világú, nemlineáris játéknak készült, azzal, hogy az egyensúly érdekében bár nem kötelező megcsinálni a mellékküldetéseket, azonban ezek hiányában a karakter túl kevés tapasztalattal rendelkezik, és végül elbukik a főküldetés során.[13] De hogy a legfontosabb feladat is szem előtt maradjon, Taylor javaslatára bekerült a 150 napos limit a víztisztító chip megszerzésére.

Alig egy évi fejlesztés után mégis majdnem kútba esett az egész projekt, miután az Interplay megszerezte a Dungeons & Dragons franchise jogait, jelesül a Forgotten Realms és a Planescape világát, és az ezekben játszódó szerepjátékok kiadását tervezte. Cain győzte meg a vezetőséget, hogy hagyják befejezni a munkájukat.[12] A vége felé még egy kihívás érte őket: 1997 elején megjelent a Diablo, és a hatalmas sikerét látva nyomás érkezett a kiadó részéről, hogy legyen a Fallout is többjátékos, valós idejű szerepjáték, azonban Cain sikeresen ellenállt.[4] Márciusban aztán a Steve Jackson Games, a GURPS licensz tulajdonosa, visszavonta a felhasználási engedélyt, kreatív nézeteltérésekre hivatkozva (kifejezetten az erőszakot és a vért kifogásolva).[14] Ezért aztán Cain és Taylor rohamtempóban, mindössze egyetlen hét leforgása alatt kellett, hogy kitalálja a helyettesítő szerepjáték-rendszert – ez lett végül a S.P.E.C.I.A.L., amit eredetileg ACELIPS-nek nevezett Cain, míg rá nem jött, hogy lehet sokkal értelmesebben is betűzni.[15][16]

Mivel az Electronic Arts nem adta el a licenszjogokat, ezért a játék semmilyen módon nem kötődhetett a korábbi Interplay-klasszikus Wasteland-hez, noha a hatása egyértelműen felfedezhető.[13] A Fallout jellegzetes, az 1950-es évek Amerikájára jellemző dizájnt kapott.[17] A karaktereket sprite-ok formájában jelenítették meg, ami az akkori memóriamennyiséghez képest rengeteget emésztett fel.[12] 21 különböző karakter kapott szinkronhangot, Ron Perlmant pedig sikerült leszerződtetni a cselekmény narrátorául.[18] A szinkronhangot kapott karakterek úgynevezett "beszélő fejet" is kaptak, azaz az alapvetően szöveges interakciós felületen egy animált fej útján kommunikáltak, amely az illető hangulatától függően arckifejezéseket is tudott mutatni. Ezeket a fejeket először agyagból formázták meg, és a fejlesztők ezt alapulvéve készítették el a digitális változatot. Viszonylag későn került be a játékba a magunkkal vihető segítőtársak koncepciója, ami éppen ezért eléggé kiforratlan és kezdetleges volt. Fontos volt még, hogy a játék morális szürkezónában játszódjon, azaz ne legyenek egyértelműen jó vagy rossz döntések, mindennek legyen színe és fonákja. A játék mindenképp negatív befejezéssel zárul; Cain szerette volna, ha van egy olyan is, ahol a Menedékbe visszatérő főszereplőt hősként ünneplik, de ezt elvetették[16].

Megjelenése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boyarsky és a vezető tervező Jason D. Anderson készítették el a játék reklámplakátjainak terveit. Nem készült hozzá videós előzetes,[19] csak 1997. április 26-án jelent meg egy demó, amelyben egy, a végleges játékban nem szereplő településen járhatunk-kelhetünk.[20] A játék egy uzsonnásdoboz alakú tokba lett csomagolva, a kézikönyv pedig mind küllemében, mind stílusában egy túlélési útmutatóra hasonlított. Hivatalosan október 10-én jelent meg,[21] az 1.1-es patch pedig, ami a legszembetűnőbb hibákat javította és eltörölte az 500 napos játéklimitet, már novemberben kijött.[22]

Mivel a játékban elméletileg lehetőség van gyerekeket is ölni, ezért Európában sokáig nem jelenhetett meg. Csak az 1.2-es patch kiadásával vették ki őket a programból, és ekkor jelenhetett meg ez a speciális változat.[23]

A sikerre való tekintettel hamar licenszelhető termékké vált (bundled software), így került Magyarországon is a PC Guru nevű játéklap mellékletére már 1999-ben. 2002-ben elkészült a Mac OS X port, 2009-ben pedig "Fallout Trilogy" címen a Fallout 2-vel és a Fallout Tactics-szel egybecsomagolt kiadásban is megjelent a boltok polcain.[24] 2015-ben Fallout Anthology címen megjelent egy, a Fallout 3-at és a Fallout: New Vegas-t is tartalmazó csomagban,[25] 2019-ben pedig a már a Fallout 4-et is tartalmazó Fallout Legacy csomagban.[26]

A játék jelenlegi jogtulajdonosa a Bethesda Softworks, amely az újabb kiadásokat már a modern számítógépekkel való kompatibilitásra is felkészítette, és azok 16:9-es, állítható felbontáson is futnak (a játék eredetileg 640x480-as felbontáson futott, és nem lehetett rajta állítani).

Kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékot rendkívül jól fogadta a sajtó, az akkori időszak egyik legjobb szerepjátékának tartották. Sok dicséret érte a karaktergenerálást,[27] a posztapokaliptikus környezetet és a történetet.[28] Visszafogottan pozitív kritikái voltak a körökre osztott harcrendszernek,[29] és inkább negatívan illették a csapattársak kezelhetőségét.[30]

A Fallout jól fogyott, habár közel sem annyira, mint a stílus akkoriban népszerű játékai, a Diablo és a Baldur's Gate. Ennek ellenére hamar kult-státuszba került,[31] és elég népszerű lett ahhoz, hogy a folytatás lehetősége felmerülhessen. 1997 decemberéig százezer példányt adtak el belőle,[32] Brian Fargo egy 2017-es interjúban azt mondta, hogy kb. 600 ezer példányt adhattak el belőle összesen.[33]

Díjak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fallout 2001-ben minden idők negyedik legjobb játéka lett a PC Gamer újság szavazásán. Az IGN Top 100-as listáján 55. lett, a GameSpot pedig a hónap játékává választotta. Hazánkban is nagy sikere volt, számtalan Hónap Játéka-címet szerzett.

Hatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a játék miliőjét átlengi az 1950-es évek hidegháborús paranoiája, így egyfajta retro-futurisztikus külsőségeket kapott benne minden. Például a számítógépek vákuumcsővel működnek, nem pedig tranzisztorral, és az energiafegyverek is úgy néznek ki, mint ahogyan azokat az ötvenes évek kalandregényeiben és tévéjátékaiban elképzelték. A játék közismert jellegzetessége lett a Vault Boy nevű rajzolt kabalafigura, aki a menedékek lakóira jellemző sárga csíkos kék kezeslábast viseli. Az indítóképernyők a korabeli reklámokra hasonlítanak, a karaktergenerálás során pedig a Monopolyra emlékeztető grafikákat láthatunk. A játék híres továbbá az elrejtett easter egg-ekről, melyek rendszerint egy-egy filmes utalást tartalmaznak. Mivel a játék a Wasteland szellemi örökösének készült, ezért található erre is utalás: társunkká szegődhet Tycho, a ranger, aki elmeséli nekünk, hogy az ő nagyapja, Fat Freddy is ranger volt annak idején, aki az említett játékban a Sivatagi Rangerek vezetője volt.

Kiegészítések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékhoz hivatalos kiegészítő nem jelent meg, azonban a rajongói közösség a mai napig készít hozzá bővítéseket és javításokat. A legismertebbek a "Fallout 1in2", mely a Fallout 2 újításait is teljes egészében a játék részévé teszi, nagymértékben javítva a játékélményt[34], valamint a Fallout Fixt, amely a hibajavításokon kívül különféle módosításokat és grafikai felfrissítéseket is tartalmaz[35].

Számos rajongói kiegészítés is készült a programhoz, melyek egy-egy önálló történetet mesélnek el, és magát az alapjátékot is továbbfejlesztették. A legismertebbek a Fallout: Sonora, a Fallout: Nevada és a Fallout 1.5 - Resurrection.

Szinkronhangok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Now Shipping". PC Gamer. 1997. október 10. 1998. február 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 5.
    "In stores today [is]...Interplay's Fallout..."
  2. ↑ "Fallout trilógia magyarítás". www.c3.hu. Hozzáférés: 2020. november 18.
  3. ↑ A Fallout Biblia 0
  4. 1 2 Pitts, Russ (2012. március 8.). "Fallout: The game that almost never was". Polygon (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 22.
  5. ↑ "A brief history of Fallout". Eurogamer.net (brit angol nyelven). 2015. június 5. Hozzáférés: 2023. március 22.
  6. 1 2 "World on Fire: The Oral History of Fallout and Fallout 2". Shacknews (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 22.
  7. ↑ "How on Earth did Fallout ever get made?". PCGamesN (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 22.
  8. ↑ "PC Gamer's News Section". web.archive.org. 1997. október 12. 1997. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 22.
  9. ↑ Meer, Alec (2012. április 2.). "Back To Black Isle: Fargo On Obsidian Joining Wasteland 2". Rock, Paper, Shotgun (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 22.
  10. ↑ "Matt Chat 66: Fallout with Tim Cain, Pt. 1". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  11. ↑ NEXT Generation 18. Hozzáférés: 2023. március 22.
  12. 1 2 3 "Classic Game Postmortem: Fallout". gdcvault.com. Hozzáférés: 2023. március 22.
  13. 1 2 "How A Dark Time-Traveling Fantasy Game Became the Original Fallout". Kotaku (angol nyelven). 2020. december 26. Hozzáférés: 2023. március 22.
  14. ↑ http://scans.roushimsx.com/PCGamer_1998_04_pg188.jpg
  15. ↑ "PC Gamer's News Section". web.archive.org. 1997. október 12. 1997. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 22.
  16. 1 2 Timothy Cain (2025. február 24.). "My Ideas That Got Rejected". Hozzáférés: 2025. február 24. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  17. ↑ The Art Of Video Games. Hozzáférés: 2023. március 22.
  18. ↑ "IGN Presents the History of Fallout - IGN". web.archive.org. 2016. március 18. 2016. március 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 22.
  19. ↑ Campbell, Evan (2018. május 30.). "A History of Fallout's Trailers". IGN (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 23.
  20. ↑ "Fallout Demo". web.archive.org. 2005. március 4. 2005. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 23.
  21. ↑ "PC Gamer News". web.archive.org. 1998. február 18. 1998. február 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 23.
  22. ↑ "New Fallout". web.archive.org. 2002. december 1. 2002. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 23.
  23. ↑ "Classic Game Postmortem: Fallout". gdcvault.com. Hozzáférés: 2023. március 23.
  24. ↑ "Fallout Trilogy - PC - IGN". web.archive.org. 2011. november 2. 2011. november 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 23.
  25. ↑ Grant, Christopher (2015. július 23.). "Fallout Anthology assembles the entire series into one mini-nuke, dropping Sep. 29". Polygon (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 23.
  26. ↑ published, Connor Sheridan (2019. október 4.). "Fallout Legacy collection confirmed for October 25, but only for the UK and Germany so far". gamesradar (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 23.
  27. ↑ "Fallout Review". GameSpot (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 23.
  28. ↑ Next Publishing Pty Ltd: PC Powerplay Issue 018. 1997–11–01. Hozzáférés: 2023. március 23.
  29. ↑ "GameSpot presents CGW's Fallout review". web.archive.org. 2000. augusztus 16. 2000. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 23.
  30. ↑ "PC Gamer Online". web.archive.org. 2000. március 12. 2000. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 23.
  31. ↑ "Fallout Retrospective". Eurogamer.net (brit angol nyelven). 2008. október 27. Hozzáférés: 2023. március 23.
  32. ↑ Schiesel, Seth (1997. december 8.). "Behold! A Role-Playing Game!". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 23.
  33. ↑ "RPG Codex Report: A Codexian Visit to inXile Entertainment :: rpg codex > doesn't scale to your level". rpgcodex.net. Hozzáférés: 2023. március 23.
  34. ↑ "FALLOUT ET TU". 2023. március 21. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  35. ↑ "Fallout Fixt - (Full / All fixes and mods)". No Mutants Allowed (amerikai angol nyelven). 2016. január 27. Hozzáférés: 2026. január 19.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fallout_(videójáték)&oldid=29226958”