Falkus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Falkušovce szócikkből átirányítva)
Falkus (Falkušovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1290
PolgármesterMichal Bodnár
Irányítószám072 05
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség662 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület9,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 50′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 50′ 31″
Falkus weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Falkus (szlovákul: Falkušovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 17 km-re délnyugatra, az Ondava mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén ősidők óta élnek emberek. A régészeti leletek az újkőkorszakból, a korai bronzkorból, a hallstatti és laténi kultúrából, valamint a római korból származnak.

1290-ben említik először, 1339 óta nemesi birtok, 1411 óta különböző nemesi családok birtoka. 1715-ben 22 elhagyott és 4 lakott ház állt a településen. 1787-ben 55 házában 434 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FALKUS. Falkusovtze. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik a’ Zempléni járásban. Határja gazdag, vagyonnyai jelesek, mint Beretőnek, első Osztálybéli.[2]

1828-ban 76 házában 570 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, 1831-ben részt vettek a jobbágyfelkelésben. A 19. században a Kazinczy és Lobkovitz család birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Falkus, orosz falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil. 51 romai, 520 g. kath., 5 ref., 24 zsidó lak. görög szentegyházzal, 554 hold szántófölddel. F. u. Kazinczy.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Falkus, tót kisközség 120 házzal és 639 lakossal, kiknek legnagyobb része gör. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Ősrégi község, melynek földjét már 1200-ban, Wyd István, az egri káptalan előtt Harach fia Falkosnak adományozta. Ettől a Falkostól veszi nevét a község is; de 1220-ban a Buttkayak kapnak rá kir. adományt. 1343-ban a községnek Buttkai-Falkus volt a neve. 1411-ben Zsigmond király a Buttkayakat megerősíti birtokukban, de kívülök még a Ráskaiak s a Márkiak is kapnak rá adományt. Egy évvel később az Alcsebbi családot iktatják egyes részeibe; 1437-ben Pozsegai Demeter és a Bessenyő család is kap itt részeket. 1441-ben a butkai vár tartozékaként szerepel s a Buttkay család az ura. 1474-ben Pesthi Bálint, 1551-ben Soós Albert is birtokosa. Az 1598-iki összeírás 9 birtokosát sorolja fel s ezek a következők: Buttkay Péter, Buttkay László özvegye, Csicsery Ferencz és István, Wiczmándy Kristóf, Palocsay György, Ilosvay László, Kiss Ambrus özvegye és Nyárády Albert. 1601-ben Pogány István és Munkácsy János, 1614-ben pedig Zoltay Kata és Buttkay András eszközölnek ki egyes részeire iktató parancsot. Később azután a Szirmayak lesznek az urai, majd az Aiszdorfer, a Székely és a Kazinczy családok és most Kazinczy Arthurnak s özv. Boronkay Györgyné szül. Stépán Idának van itt nagyobb birtoka. A falubeli gör. kath. templomot 1779-ben Kazinczy András és Aiszdorfer Belizár kegyurak építtették. Ide tartozik Blatták-major is.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 673, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 635 lakosából 596 szlovák volt.

2011-ben 681 lakosából 546 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1779-ben épült klasszicizáló barokk stílusban.
  • Modern ortodox temploma 1994-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)