Fakó áltrifla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fakó áltrifla
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Sclerodermataceae
Nemzetség: Scleroderma
Tudományos név
Scleroderma bovista
Fr. 1829
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakó áltrifla témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó áltrifla témájú kategóriát.

A fakó áltrifla (Scleroderma bovista) az áltriflafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, enyhén mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fakó áltrifla termőteste 3–5 cm átmérőjű, gömbölyded, gumó alakú. Valódi tönkje nincs, tönkrésze 1–2 cm-es, mélyen a talajban található, alján többnyire gyökérszerű micéliumfonalak láthatóak. Színe szürkés bézs, okker- vagy narancssárga; az idős gomba csaknem vörösesbarna. Felülete sima vagy kissé pikkelykés.

Burka vékony, kb. 1 mm-es, színe fehér, de megvágva lilásan-rózsaszínesen elszíneződik.

Húsa (gleba) fiatalon lilás, de hamar fekete lesz és egészen sokáig kemény marad. Szaga nem jellegzetes. A termőtest a spórák érésekor szabálytalanul szétreped. Spórapora barna. Spórája gömb alakú, felülete vastagon hálózatos, 10-12 mikrométeres.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szintén mérgező hagyma áltrifla (Scleroderma cepa) burka vastag (2–3 mm) és kemény, spórái izoláltan tüskések. A rőt áltriflától (Scleroderma citrinum) nagyjából sima, vékony burka és erősen hálózatos spórái alapján különíthető el.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Magyarországon viszonylag ritka. Lomb- és fenyőerdőben, parkokban fordul elő, általában homokos, agyagos talajon. Júniustól októberig terem.

Mérgező. Nagyobb mennyiségben fogyasztva 1/2-3 órán belül rosszullétet, hányást, akár eszméletvesztést okoz.

A fakó áltrifla
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

gaszterális

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

nincs

nincsenek

nincs

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]