Fajsz (Bács-Kiskun megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fajsz (település) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fajsz
Fajsz Szent István templom.jpg
Fajsz címere
Fajsz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás község
Polgármester Berta Zsolt[1]
Irányítószám 6352
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1687 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fajsz (Magyarország)
Fajsz
Fajsz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 05″, k. h. 18° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 05″, k. h. 18° 55′ 08″
Fajsz (Bács-Kiskun megye)
Fajsz
Fajsz
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Fajsz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fajsz témájú médiaállományokat.

Fajsz (horvátul Fajsin[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun megye nyugati szélén, a Duna bal partján fekvő település. Dusnok 6,5 km, Bátya 10 km, Foktő 15 km, Kalocsa 17 km, Hajós 19 km, Baja 32 km és Kiskőrös 44 km, a Duna túloldalán, Tolna megye területén pedig Tolna 34 km és Szekszárd 35 km, távolságra található tőle.

Történet[szerkesztés]

1212-ben Ince pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében, már községként említették. A szekszárdi apátság egyházi nemesei lakták, külön ispánjuk alatt, akinek e helység volt a székhelye. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, de azért 21 jobbágyháztartást is vettek fel az összeírásba. A római katolikus plébánia 1720-ban alakult és ez időtől vezetik az anyakönyveket is. A katolikus templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban villámcsapás miatt lebontották, s helyébe újat emeltek. 1848-ig a vallás- és a tanulmányi alap volt a helység földesura, de a kalocsai érsekségnek és a vallásalapnak voltak itt nagyobb birtokai.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 3,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,1% (28,9% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A fajszi Szent István-templom
  • Szent István római katolikus templom – A régi templom helyébe Foerk Ernő és Petrovácz Gyula tervei alapján építették neoromán stílusban, átadása 1910-ben volt.
  • Fajsz fejedelem emlékmű – tábláját Farkas Tibor szobrászművész, az emlékművet magát Szelestyei Sándor helybéli kőfaragó készítette, 2000-ben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  4. Fajsz Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]