Fahéjalkohol
| Fahéjalkohol | |
Fahéjalkohol | |
| IUPAC-név | 3-fenil-2-propén-1-ol |
| Más nevek | Fahéjalkohol Sztiril-karbinol Fenilallil-alkohol |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 104-54-1 |
| PubChem | 5315892 |
| ChemSpider | 21105870 |
| EINECS-szám | 689-359-8 |
| DrugBank | DB14186 |
| ChEBI | 33227 |
| SMILES | OC/C=C/c1ccccc1 |
| InChIKey | OOCCDEMITAIZTP-QPJJXVBHSA-N |
| Beilstein | 741973 |
| Gmelin | 261108 |
| UNII | SS8YOP444F |
| ChEMBL | CHEMBL324794 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C9H10O |
| Moláris tömeg | 134,17 g/mol |
| Sűrűség | 1,0397 g/cm³, 35 °C-on |
| Olvadáspont | 33 °C |
| Forráspont | 250 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R22, R43[1] |
| S mondatok | S24/25, S37[1] |
| LD50 | 2000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Fahéjsav; Fahéjaldehid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A fahéjalkohol egy szerves vegyület. A legegyszerűbb telítetlen aromás alkohol. Összegképlete C9H10O. Alacsony olvadáspontú, szilárd, kristályos anyag. Illata a jácintra emlékeztet. A természetben a Styrax-fajok balzsamában fordul elő, fahéjsavval alkotott észtere alakjában. Számos észtere ismert. A természetben a transz-izomerje fordul elő. Az illatszeripar használja fel.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fahéjalkohol előállítható a természetben megtalálható fahéjsavésztere elszappanosításával (lúgos hirdolízisével). Szintetikusan fahéjaldehid redukciójával állítják elő:
Többféle módszert is kidolgoztak annak biztosítására, hogy a hidrogénes redukció során a kétszeres kötés ne telítődjön.
Kémiai reakciói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fahéjalkohol kémiai tulajdonságai az allilalkoholokéra hasonlítanak. Kétszeres kötést tartalmaz, brómmal addíciós reakcióba lép. Ekkor fahéjalkohol-dibromid keletkezik. Kálium-permanganát oldattal végzett óvatos oxidációjakor 1-fenil-glicerin képződik. Más reakciókban fahéjaldehiddé, fahéjsavvá és benzoesavvá oxidálható. Ha hidrogén-bromiddal reagál, cinnamil-bromiddá alakul.

Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fahéjalkohol egyes észtereit az illatszeripar használja fel.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet.