Községi Kenyérgyár
| Községi Kenyérgyár | |
8.jpg) | |
| A volt Községi Kenyérgyár területe a falak maradványaival (2021) | |
| Hivatalos név | Budapest Székesfővárosi Községi Kenyérgyár |
| Típus | gyár |
| Alapítva | 1909. augusztus 23. |
| Megszűnt | 2009 |
| Székhely | Budapest |
| Irányítószám | 1087 |
| Cím | Százados út |
| Iparág | élelmiszeripar |
| Termékek | különféle kenyerek |
 Községi Kenyérgyár
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 06′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Községi Kenyérgyár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Községi Kenyérgyár, teljes nevén Budapest Székesfővárosi Községi Kenyérgyár egy mára már elbontott budapesti élelmiszeripari üzem.
Története[szerkesztés]
A Községi Kenyérgyár 1909. augusztus 23-án nyílt meg a Budapest VIII. kerületi Százados úton. A főváros abból a célból építtette meg a saját péküzemét, hogy letörje a sütőiparosok árkartelljét, és „kifogástalan minőségű kenyérnek piacra hozatalával a magánipart is hasonló kenyér előállítására kényszerítse”. A gyár építési költsége 611 000 korona volt. Az üzemnek 36 kemencéje volt, kerekeken gördülő sütőfelületekkel. A gépi berendezéseket az osztrák Werner és Pfleiderer cég szállította le.
1910-ben 64 000 mázsa, míg 1920-ban már 200 000 mázsa kenyeret állítottak elő. Termékeik között szerepeltek fehér, félbarna, és barna kenyerek is. 1921-ben tésztaüzemet is létesítettek a gyár területén.
A gyárat 2009-ben bontották el, bár bizonyos épületei 2012-ben még láthatók voltak. 2016-ra egy kisebb kerítésrészlet kivételével minden építménye elpusztult. Egy későbbi hír szerint „közösségi terek és a környékbeliek számára is elérhető, életminőséget javító szolgáltatások is létesülnek az Aréna Business Campus irodakomplexumban, amely a Hungária körút – Hős utca – Százados út és Stróbl Alajos utca által határolt 19 ezer négyzetméteres telken valósul meg. A projekt indulását jelképező alapkő-letételi plakettet Sára Botond, Józsefváros alpolgármestere és Borbély Zoltán, a belga beruházó Atenor magyarországi vállalatának igazgatója írta alá a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2018 tavaszán.”
Ezek a tervek azonban még (2021) nem valósultak meg, a volt kenyérgyár telke üres.
Források[szerkesztés]
- http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/fovarosi_kenyergyar/0-44
- https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/190823/szazados-uti-kenyergyar-tisztviselonoi-regi-kep
- http://nol.hu/archivum/archiv-327531-145992
- https://epa.oszk.hu/03000/03018/00013/pdf/honismeret_1976_05_044-046.pdf
- https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-cVVMazdkR25SRGhTemhhK094WVVFUT09
- http://kozeg.blogspot.com/2009/04/fogyatkozik-fovarosi-kenyergyar.html
Irodalom[szerkesztés]
- (szerk.) Dr. Kirsch János – Dr. Szabó Lóránd – Dr. Tóth-Zsiga István: A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986, ISBN 963-232-213-4
- (szerk.) Síki Jenő – Tóth-Zsiga István: A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 963-9121-04-5