Fütyülő gém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fütyülő gém
CHIFLON O GARZA AMARILLA Syrigma sylbilatrix Dario Niz.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Gémformák (Ardeinae)
Leach, 1820
Nem: Syrigma
Ridgway, 1878
Faj: S. sibilatrix
Tudományos név
Syrigma sibilatrix
(Temminck, 1824)
Szinonimák
  • Ardea sibilatrix Temminck, 1824
Elterjedés
Syrigma sibilatrix map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fütyülő gém témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fütyülő gém témájú médiaállományokat és Fütyülő gém témájú kategóriát.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó Syrigma madárnem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1824-ben, az Ardea nembe Ardea sibilatrix néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Paraguay, Uruguay és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi vagy trópusi nedves füves puszták, szavannák és mocsarak, valamint ültetvények. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 64 centiméter, testtömege 520–545 gramm.[5]

Whistling heron (Syrigma sibilatrix).JPG
Whistling Heron (Syrigma sibilatrix) (8077630395).jpg

Életmódja[szerkesztés]

Minden apró szárazföldi és mocsári állatot elfogyaszt, amit el tud fogni. Egyedül vagy párban él, de néha látható 100 fős csoportokban is.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 3–4 halványkék pettyes tojásból áll, melyet 28 napon keresztül költ.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]