Fülöp (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fülöp (település) szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Fülöp
Fülöp címere
Fülöp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállás község
Polgármester Hutóczki Péter[1]
Irányítószám 4266
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 1748 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülöp (Magyarország)
Fülöp
Fülöp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 05″, k. h. 22° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 05″, k. h. 22° 03′ 24″
Fülöp (Hajdú-Bihar megye)
Fülöp
Fülöp
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Fülöp weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp témájú médiaállományokat.

Fülöp község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fülöp Hajdú-Bihar megye északkeleti csücskében helyezkedik el, 35 km-re Debrecentől, a Debrecen-Vámospércs-Nyírábrány főútvonaltól 12 km-re. Tipikus szabolcsi település, mert a lakóházak az értéktelenebb dombos részekre épültek, az "egy utca két sor ház" település alakzata szerint, mint az a térképen látható. A község határai É-on Nyírlugos, K-en Penészlek, DNy-on Nyírábrány, ÉNy-on Nyíracsád és D-DNy-on Románia határvonala.

Története[szerkesztés]

A középkorban Szatmár megyéhez tartozó település első írásos említése 1325-ből való a Balogsemjén nemzetség Kállai ágának birtokaként. A XIV. század elején épült templomának alapjait a Brumi-tanya lelőhelyen 1952-ben tárták fel. A település elnéptelenedése 1476 előtt elkezdődött, később évszázadokon át puszta helyként, illetőleg a legújabb korokban Nyírábrány külterületi lakott helyeként ismert. 1946. április 1-jén alakult és lett önálló település, Nagyfülöp ideiglenes elnevezéssel, 1948-tól már Fülöp név alakban szereplő település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után immár Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község. 1978-ban elveszítve önállóságát nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag ismét Nyírábrány irányítása alá került. Függetlenségét hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Címerleírás[szerkesztés]

Kék alapszínű csücskös talpú pajzs. A pajzs jobb oldalán lebegő arany dohánylevél. A bal oldalon hegyével felfelé álló, élével balra néző ezüst kard. A pajzsra illeszkedik egy három levelű arany korona, három gyönggyel. A pajzsot zöld színű málnaleveles ág-kartus övezi, melynek felső harmadában a pajzs közepének magasságában jobb és bal oldalon egy-egy piros málnatermés látható.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kápolna

1796-ban Fülöp-Bánházán épült kápolna: Az oltár hátánál felirat jelzi, hogy egy rác, azaz görög szertartású templom maradványaiból építették. Téglái tanúsága szerint legalább három periódusban épült. A mai kápolna helyén két templom romjai fedezhető fel. Az egyik a déli szentély, a másik a jelenlegi templom eredetije. A templom nyugati oldalán, az ajtó fölött címer látható, ami rác címerként azonosítható. A címeren egy kar van, amelyen egy török fej páncélban, illetve a csillag és a hold látható. Ugyanez fentebb is megismétlődik. Rajta a kéknek és a vörösnek az árnyalatai fedezhetők fel. Feltehetően a templom északi oldalán van a két romtemplom, ezt még nem tárták fel pontosan. Ezen a területen kétezer éves cserepeket is találtak. A hagyomány szerint alagút is van a templom alatt. Ezt bizonyítja, hogy a villany bevezetésekor a póznák besüllyedtek.

Görögkatolikus templom: Építtette Dr. Csobay András parókus, hittanár (1918-1993) a hívek segítségével a kommunizmus éveiben. A kommunista vezetés eleinte nem volt hajlandó engedélyezni a templomépítést, ekkor mire Csobay tiszteletes hívei kíséretében felutazott Budapestre, ahol a legenda szerint azt mondta: "Rendben van, ha nem hajlandók megadni az építési engedélyt, de magyarázzák el ezeknek az embereknek!"

2012-ben a Csobay-leszármazottak emléktáblát avattak az építtető, Dr. Csobay András tiszteletére, akit 2014-ben a falu díszpolgárává avattak.

Ritkaságszámba menő galambdúcos haranglábja van a templomnak. Két harangja közül az egyiken Nagy-Magyarország térképe látható. Az egyik felirata József Attila versének címét viseli: "Nem, nem soha", a másikon pedig ez szerepel: "Magyarország védőasszonya, könyörögj megcsonkított hazánkért!". A templom titulusa: Krisztus Király, a templombúcsút október 30-án tartják.

Egyéb látnivalók: park szökőkúttal, római katolikus templom, Sörkert presszó.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]