Fügelevelű libatop

Fügelevelű libatop
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Törzs:	Zárvatermők;
Csoport:	Valódi kétszikűek;
Rend:	Szegfűvirágúak;
Család:	Disznóparéjfélék;
Alcsalád:	Libatopformák;
Nemzetség:	Chenopodium;
Tudományos név
	Chenopodium ficifolium; Sm.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Fügelevelű libatop témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fügelevelű libatop témájú kategóriát.

A fügelevelű libatop (Chenopodium ficifolium) a disznóparéjfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Új-Zélandon honos, parlagokon, szántőföldeken élő gyomnövény.

Megjelenése

A fügelevelű libatop 30-120 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Kb. 15 mm hosszú sziklevelei húsosak, megnyúlt oválisak, nyelesek, felszínükön lisztszerű bevonattal. A kifejlett növény szára felálló, zöld, néha pirosas árnyalatú; többnyire elágazó. A kb. 3 cm széles és 6 cm hosszú levelek hosszú nyelűek, tompa végűek, ékvállúak, mélyen háromkaréjúak; a két szélső karéj jóval kisebb a megnyúlt középsőnél, amelynek oldalai nagyjából párhuzamosak. A legfelső levelek lándzsásak. A növény sokszor zöldesfehéren lisztes (különösen a virágzat és a levélfonák) ezért szürkés benyomást kelt.

Virágzata a szár végén és a levélhónaljakban eredő, összetett, laza gomolyos fürt. A lepel ötlevelű, sárgás szegélyű, lisztes.

Termése ötlevelű, lepellel körbezárt. 0,7-1 mm-es, fényes fekete magja nagyjából korong alakú, lapos, gödörkésen pontozott.

Előfordulása

Közép-Ázsiában és Iránban őshonos, onnan terjedt el egész Eurázsiában, Észak-Amerikában és Új-Zélandon. Magyarországon országszerte, szórványosan fordul elő.

Életmódja

Gyomtársulásokban, parlagokon, útszéleken, szántókon él. A humuszos, jó vízellátottságú talajt kedveli, a savanyú talajt kerüli. Egész évben csírázik. Júliustól októberig virágzik. Gyomnövény, amely elsősorban a kapás kultúrákban található meg.