Földi Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Földi Péter
Született Földi Péter
1949. augusztus 11. (71 éves)
Somoskőújfalu
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festő, főiskolai tanár
Iskolái Egri Tanárképző Főiskola (1968-1972)
Kitüntetései Kossuth-díj (2007)
Prima Primissima díj (2009)

Földi Péter János (Somoskőújfalu, 1949. augusztus 11.–) a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár. Képzeletgazdag, egyedi stílusú alkotó.

Életútja[szerkesztés]

Főiskolai tanulmányait az Egri Tanárképző Főiskola matematika–rajz szakán végezte Blaskó János, Seres János, Nagy Ernő tanítványaként 1968-1972 között, főiskolai tanulmányainak befejezésére a budapesti Képzőművészeti Főiskolán került sor.

1972-1992 között szülőfalujában, 1995–től 2009. évi nyugdíjba vonulásáig az Eszterházy Károly Főiskolán tanított.

Munkássága[szerkesztés]

Alkotásaival 1974 óta szerepel kiállításokon. Számos tanulmányt is írt, amelyek elsősorban a gyermekrajzok világáról szólnak. Sajátos mitológiája, amely ecsetjét irányítja, a népmesék, a néphagyományok világából származik, ihletője a gyermekrajzok őszintesége és tisztasága is, ez utóbbi kapcsán rokon Kasza Imre művészetfelfogásával. Alkotói stílusa nem kötődik hagyományosan egy iskolához, egyediség jellemzi.

Ihletének fő forrása saját szülőfaluja, Somoskőújfalu, jellemző nála a népművészeti hagyományok újraértelmezése. A gyermekrajzok és a „neoprimitív festészet” mesterkéletlen, kozmikus világlátását követi. Alkotásai mögött ott lüktet az egész 20. századi avantgárd és neoavantgárd, Jackson Pollock, Hans Hartung expresszivitása, lírai absztraciói, a szentendrei szürrealisták, (Vajda Lajos, Ámos Imre) szuggesztiója. Sokáig a növényeket, majd az állatokat foglalta képekbe. A látványperspektíva mellőzése az egyiptomi művészetre emlékeztet.

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

[1]

Egyéni[szerkesztés]

  • 1973 Nógrád megyei Tanács Klubja, Salgótarján
  • 1974 Kórház Galéria, Salgótarján
  • 1977 Művelődési Ház, Somoskőújfalu; Művészet Kisgaléria; Horváth E. Galéria, Balassagyarmat; Vándorkiállítás Nógrád megye területén; ZIM Munkásgaléria, Budapest; Jókai Klub, Budapest; Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
  • 1980 (?) Kölcsey Művelődési központ, Debrecen
  • 1981 Vigadó Galéria, Budapest
  • 1987 Tornyai Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1995 Zsinagóga, Szolnok
  • 1997-2010 Földi Péter festményei Parti Galéria, Pécs
  • 2001 Vigadó Galéria, Budapest
  • 2005 A kondásnővérek éneke II. Szinyei Galéria, Budapest; Móra Ferenc Múzeum, Szeged
  • 2006 A hantmadarak élőhelye : Supka Manna[2] emlékére Aulich Art Galéria, Budapest
  • 2010 Tavasz Parti Galéria, Pécs; Lena & Roselli Galéria, Budapest

Csoportos[szerkesztés]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Csirkék (1972-73)
  • Karám (1982)
  • Mérkőzés (1982)
  • Nyitva van az aranykapu (1983–1984)
  • Kígyótojás (1984)
  • Madarak IX. (1988, pasztell, papír)
  • Táltos boronával (1987–1989)
  • Fanyüvő (1989)
  • Fogadalmi nap (1987)
  • Földműves csemeteültető (1993-1996)
  • Vetésforgó (1995)
  • A halász felesége meg a hal fia (2005)
  • A hiéna törpeliliomokat látott
  • Aranyhíd békanyállal
  • Csapda (kisplasztika)

Publikációi (válogatás)[szerkesztés]

  • Világképrendező gyermekrajzok, Művészet, 1978/9.
  • Zarándoklás - gyermekrajzokon (Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a Cédrusokhoz Libanonban c. kép értelmezése), Művészet, 1979/1.
  • Gyermekév - gyermekrajzok, Palócföld, 1984/2.
  • A montázsról - "demokratikus" műfaj, Rajztanítás, 1987/ 1-2.
  • Magyar életfa, Palócföld, 1990/5.
  • Csemniczkyről meg a drótról, Palócföld, 1991
  • Hegedűs Morganról, Palócföld, 1991.

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Supka Magdolna: Földi Péter. Szolnok : Tisza Nyomda Kft., 1996. 52 p. ill.

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lista Artpotal.hu lapról és Földi Péter hivatalos lapjáról.
  2. Dr. Supka Magdolna művészettörténész beceneve.
  3. 2004. március 17. – 2004. április 7. Magyarország Európai Uniós csatlakozása alkalmából.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]