Fénylő császárlégykapó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Myiagra alecto (Temminck, 1827) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fénylő császárlégykapó témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fénylő császárlégykapó témájú kategóriát.
|
A fénylő császárlégykapó (Myiagra alecto) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Coenraad Jacob Temminck holland ornitológus írta le 1827-ben, a Drymophila nembe Drymophila alecto néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Myiagra alecto alecto (Temminck, 1827) - a Maluku-szigetek északi és középső része
- Myiagra alecto longirostris (Mathews, 1928) - Tanimbar-szigetek
- Myiagra alecto rufolateralis (G. R. Gray, 1858) - Aru-szigetek, eredetileg különálló fajnak írták le.
- Myiagra alecto chalybeocephala (Lesson & Garnot, 1828) - a Pápua-szigetek, Új-Guinea és a Bismarck-szigetek, eredetileg különálló fajnak írták le.
- Myiagra alecto lucida (G. R. Gray, 1858) - D'Entrecasteaux-szigetek és a Louisiade-szigetek, eredetileg különálló fajnak írták le.
- Myiagra alecto manumudari (Rothschild & Hartert, 1915) - Manam sziget (Új-Guinea északkeleti partvidéke mentén)
- Myiagra alecto melvillensis (Mathews, 1912) - Ausztrália északnyugati része
- Myiagra alecto wardelli (Mathews, 1911) - Új-Guinea déli része és Ausztrália északkeleti és keleti része [2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ausztrália, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők és lombhullató erdők, tavak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 17–19 centiméter, testtömege 20 gramm.[3] A nemek tollazata különbözik.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főleg rovarokkal táplálkozik, de néha gyümölcsöket, puhatestűeket és rákféléket is fogyaszt.[3]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20190701.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20190701.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 20190701.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20190701.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
