Fény által kiváltott tüsszentés
A fény által kiváltott tüsszentés (ACHOO-szindróma - Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing; fotikus tüsszentési reflex) a szervezet olyan, erős fényre adott válaszreakciója, mely során az egyént érő hirtelen, erős fényhatás következtében tüsszentési inger alakul ki, amely tüsszentésben teljesedik ki.[1] Ezt a tüsszentési ingert igen nehéz szabályozni. A fény által kiváltott tüsszentés az emberek 18-35 százalékát érinti, ugyanakkor a folyamat még nincs teljesen feltérképezve.[2]
Áttekintés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fény által kiváltott tüsszentési inger egymás után többször is kialakulhat,[3] ha az egyén huzamosabb ideig erős fényhatásnak van kitéve. E reakció fokozottabban jelentkezik akkor, ha az adott személy hosszabb időt töltött el korábban sötétebb helyen, például egy épületben, majd ezt követően kimegy a szabadba, ahol erős fényhatás éri a napsugárzás miatt.[4] Bár még nem tanulmányozták megfelelő alapossággal e jelenség hátterét, de feltételezések szerint a népesség 18-35 százalékát érinti.[2]
A fény által kiváltott tüsszentés reflexét már évszázadokkal ezelőtt lejegyezték. Arisztotelész görög filozófus az elsők között volt, aki foglalkozott e jelenséggel i. e. 350 körül, amikor is felfedezte, hogy az erős fénybe való nézés egyeseknél tüsszentést okoz. A témával a Problémák című könyvében foglalkozott. Feltételezése szerint a nap melege izzadást vált ki az orrban, ami arra ingerli a szaglószervet, hogy tüsszentés útján szabaduljon meg a váladéktól.[5][6][7] A 17. században Francis Bacon megcáfolta Arisztotelész állítását. Csukott szemmel nézett a napba, amely így nem váltott ki tüsszentési ingert. Bacon feltételezte, hogy a jelenség hátterében inkább az emberi szem reakciója állhat. Rájött, hogy a napba való nézés könnyezést vált ki, amely a könnycsatornákon keresztül az orrba szivárog, ahol tüsszentési ingert vált ki.[6] Bár hosszú ideig úgy tűnt, hogy ez a legkézenfekvőbb magyarázat a jelenség hátterére, később tudósok rámutattak arra, hogy a tüsszentés túl hamar következik be az erős fény hatására, tehát a könnyeknek ennyi idő alatt nincs idejük eljutni a szemből az orrba.[6]
1964-ben Henry Everett nevezte először e jelenséget fény által kiváltott tüsszentésnek. Ilyenkor az idegrendszer az erős fényhatásról meglehetősen gyorsan küld idegi ingerületet a központi idegrendszernek. Dr. Everett feltételezte, hogy az idegrendszer rendellenes működési reakciójáról van szó.[8] A fény által kiváltott tüsszentési reflex kialakulásának genetikai okairól egyelőre keveset tudunk, valamint egyelőre nem találtak olyan gént, amely összefüggésbe hozható lenne a jelenséggel. Jóllehet e jelenség bizonyos családokban gyakrabban jelentkezik és öröklődik.
„A Zürichi Egyetem kutatása szerint az a legvalószínűbb, hogy a fénytüsszentők látóidege és az orruk nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz, így a fényre nemcsak a látóideg, hanem a nyálkahártya is reagál, ebből lesz a tüsszentés.”[9]
Hátrányai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Genetikusan öröklődik, és veszélyes lehet bizonyos szakmákban, például ha egy vadászpilóta a fénytüsszentés miatt másodpercekre elvakul, vagy ha az alagútból a fényre érve egy autó sofőrjével történik ugyanez, bár ezeket a helyzeteket napszemüveggel egyszerűen lehet kezelni.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Laura Dean, MD. "ACHOO Syndrome". Ncbi.nlm.nih.gov. Hozzáférés: 2015. június 27.
- 1 2 Breitenbach, RA; Swisher, PK; Kim, MK; Patel, BS (1993. december). "The photic sneeze reflex as a risk factor to combat pilots". Military medicine. 158 (12): 806–9. PMID 8108024.
{{cite journal}}: Unknown parameter|name-list-format=ignored (|name-list-style=suggested) (súgó) - ↑ "Allergies - Sneezing with Sunlight". Allergies.about.com. 2013. május 12. 2011. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 27.
- ↑ "ACHOO". Right Diagnosis: Symptoms, Diagnosis, Treatments and Causes. Health Grades Inc. Hozzáférés: 2015. március 17.
- ↑ "Of the Nose", Aristotle, exclassics.com
- 1 2 3 Looking at the Sun Can Trigger a Sneeze, Karen Schrock, ScientificAmerican.com, January 10, 2008.
- ↑ Blitz, Matt. "The Curious Case of Sun Sneezing". Today I Found Out. Vacca Foeda Media. Hozzáférés: 2015. március 6.
- ↑ Everett, Henry C. (1964. május). "Sneezing in Response to Light". Neurology. 14 (5): 483–490. doi:10.1212/wnl.14.5.483. Hozzáférés: 2015. március 7.
- ↑ <Minden ötödik ember tüsszent a naptól (Index.hu cikke)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Photic sneeze reflex című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.