Fájl:BelagerungOfen3.jpg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Eredeti fájl(2 471 × 1 794 képpont, fájlméret: 2,73 MB, MIME-típus: image/jpeg)


Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás
Deutsch: Plan der Festung von Buda, 1684
Magyar: Pest és Buda madártávlati képe az 1684-es ostromról (Hadtörténelmi Levéltár, Budapest)
Dátum
Forrás [1] Aus: Theatrum Europaeum , Band 12 (Theatri Europaei Continuati Zwoelffter Theil), Frankfurt am Main 1691, S. 1013 [Tafel 57]. Siehe auch: http://www.bibliothek.uni-augsburg.de/dda/urn/uba000247/
Szerző Ismeretlen
Unknown author

Lotharingiai Károly, aki a híres hadtudós, Raimondo Montecuccoli mellett tanulta a hadakozást, mesterének elvei szerint tervezte meg a Buda ellen indítandó hadjáratot. A fő csapást a Duna mentén Buda irányába kívánta mérni. A Felvidéken és a Dráva mellékén csak kisebb erőkkel szándékozott hadakozni, mivel ha Budát elfoglalták, Belgrádig nem volt jelentősebb vár. Amennyiben tehát a hadműveletek fő irányától távolabb eső várakat rendszeres blokád alatt tartották, azok idővel ostrom nélkül is elestek. Lényegében elmondható, hogy Belgrád 1688-ban történt bevételéig ez az alapkoncepció érvényesült.

Kezdetben úgy tetszett, megismétlődik az előző év őszének forgatókönyve, vagyis a keresztény seregek sikert sikerre halmoznak. A több mint 40000 katonából álló fősereg, amely magában foglalta az Esterházy János győri vicegenerális vezette tizenhat zászlóaljnyi, mintegy 1600 fős magyar katonaságot is Párkánynál átkelve a Dunán, június 18-án elfoglalta Visegrádot, és visszaverte Kara Musztafa budai pasa támadásait. Lotharingiai Károly ekkor úgy döntött, hogy nem vonul közvetlenül Buda alá. Átkelt a Duna bal partjára, hogy az utánpótlás zavartalanságát biztosítandó, elfoglalja Vácot és Pestet. Eközben Bekri Musztafa aleppói pasa, magyarországi szerdár, csapataival[13] Belgrádból Buda megerősítésére sietett. A császári sereg előrenyomulásának megakadályozására közel 20000 fős hadtestet indított el, de az június 27-én vereséget szenvedett, s a törökök három nap múlva Pestet is elvesztették. Tíz nappal később a császári haderő, miután átkelt a Dunán, Szentendrénél két napig tartó elkeseredett harcot vívott Musztafa szerdár erőivel, döntő győzelmet azonban nem sikerült kicsikarnia.[14]

Buda körülzárása 1684. július 15-én kezdődött meg. Az ostrom hadászati hátterének biztosításáért folyó egyhónapos küzdelem, valamint Visegrád, Vác és Pest helyőrséggel történő ellátása 34000 főre apasztotta a fősereg létszámát. Három nappal később azonban Esterházy Pál nádor vezetésével megérkezett 9417 magyarországi katona.[15] Éppen jókor, mivel e kontingens kétharmadát a török harcmodort jól ismerő könnyűlovasok képezték, akik jelentős szerepet játszottak a Bekri Musztafa vezette felmentő sereg felett július 22-én, Érd mellett aratott győzelemben.

Az eddig ismert adatok szerint Budát legalább 200 ágyú és 10000 főnyi őrség védte. Ezzel szemben Lotharingiai Károly hercegnek a magyarokkal együtt alig volt 47000 katonája és ebből mindössze 27000 gyalogos. Badeni Lajos, a Haditanács elnökének unokaöccse, ifjonti hevületében nyolc nap alatt bevehetőnek vélte a várat. Ám a tapasztalt katona, Rüdiger Starhemberg tábornagy, aki az előző évben eredményesen védte meg Bécset, ilyen kis létszámú, meglehetősen leharcolt és fáradt sereggel nem tartotta lehetségesnek Buda eredményes ostromát. Elsősorban Érsekújvár bevételét szorgalmazta, melynek blokádja jelentős erőt, 4700 magyar katonát és több császári ezredet kötött le. Emellett a vár őrségének portyái bizonytalanná tették a fősereg utánpótlását is.

A Víziváros július 19-én történt elfoglalása, majd három nap múlva a felmentő sereg támadásának visszaverése még az ostromot vezető Starhemberg tábornagyot is optimistábbá tette. A hadiszerencse azonban hamarosan elpártolt a keresztényektől, s a problémák egyre sokasodtak. Elégtelennek bizonyult a tüzérségi előkészítés, a vívóárkok lassan és nem megfelelően készültek, az aknászok tevékenysége pedig általában több veszteséget okozott az ostromlóknak, mint a védőknek. Az oszmán védők előbb Kara Musztafa, majd annak eleste után Sejtán Ibrahim pasa vezetésével fanatikusán küzdöttek, és nap nap utáni kitöréseikkel lehetetlenné tették nagyobb szabású roham indítását.

Az egyre súlyosabb veszteségek, az akadozó ellátás augusztus derekára kritikus helyzetet idéztek elő az ostromló seregben. Lotharingiai Károlynak a hónap közepén Bécsbe küldött jelentése szerint serege 21000 főre olvadt, sok volt a beteg és a sebesült, s katonasága már a vár körülzárására sem volt elegendő. Maga a fővezér, a lotharingiai herceg is ágynak esett. Rüdiger Starhemberg, aki betegen vezette a hadműveletet, egyenest az ostrom abbahagyását javasolta a Haditanácsnak. Úgy vélte, a védők ereje már erősebb a támadókénál. Szerinte csak isteni csodában lehet reménykedni, abban, hogy a védőket esetleg pánik fogja el, és megadják magukat.[16]

Szeptember 13-án Miksa Emánuel bajor választófejedelem 8000 fős seregével megérkezett a Rajna mellől, de Bekri Musztafa 20000 főnyi hadával újra feltűnt, és szeptember 22-én Budaörs irányából a circumvallatio, vagyis a körsánc nyugati része ellen intézett támadást. Ezzel egyidejűleg a védők kirohanása a szövetségesek ostromműveiben is jelentős károkat okozott. Néhány nap múlva Musztafa szerdárpasának sikerült 600 fős erősítést a várba juttatnia. Bár eközben több egység érkezett a Német-római Birodalomból, a katonai helyzet mégsem javult. Végül elhatározták, hogy minden erőt egy helyre koncentrálva, október 4-én rohamot indítanak a déli Nagyrondella ellen, de ez a támadás szintén kudarcba fulladt.

Eközben a török felmentő sereg állandóan zaklatta az ostromlókat, Ahmed egri pasa pedig visszafoglalta Pestet, s a Dunán keresztül élelmet és katonákat juttatott a várba. A helyzet egyre tarthatatlanabbá vált, hiszen az ostromlókból ostromlottak lettek, különösen azután, hogy Bekri Musztafa szerdár-pasa további 10000 főnyi erősítést kapott, s így lehetősége nyílt a szövetséges seregek utánpótlásának elvágására.

Reményvesztettség, demoralizálódás lett úrrá a szövetséges csapatokon. Az Esterházy Pál nádor parancsnoksága alatt álló magyar katonaság már régóta zúgolódott a fizetetlenség és a rossz ellátás miatt, és mivel a hadvezetőség képtelen volt biztosítani élelmezésüket és zsoldjukat, nagyobb részük már október 26-án tábort bontott. A kialakult kritikus helyzetben a császári hadvezetés november 3-án elrendelte a csapatok visszavonulását. Buda tehát továbbra is oszmán kézen maradt.

Licenc[szerkesztés]

Public domain

Ez a mű közkincs abban az országában ahol elkészítették és minden olyan további államban, ahol a szerzői jogi védelmi idő a szerző élete plusz 100 év vagy kevesebb.


Dialog-warning.svg You must also include a United States public domain tag to indicate why this work is in the public domain in the United States.

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2009. október 25., 06:31Bélyegkép a 2009. október 25., 06:31-kori változatról2 471 × 1 794 (2,73 MB)Dr. 91.41Unnötige Textzeile abgeschnitten
2007. február 9., 14:41Bélyegkép a 2007. február 9., 14:41-kori változatról2 473 × 1 886 (1,06 MB)Randalf{{Information |Description=Plan der Festung von Buda, 1684 |Source=[http://historic-cities.huji.ac.il/hungary/budapest/maps/anonymous_ofen_1684.html] |Date=1684 |Author=unbekannt }} == Licensing == {{PD-old}} Category:Fortress plans [[Category:Old ma

Az alábbi lapok használják ezt a fájlt:

Globális fájlhasználat

A következő wikik használják ezt a fájlt: