Fábián Gyula (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fábián Gyula
Született1884. április 12.
Losonc
Elhunyt1955. szeptember 22. (71 évesen)
Szombathely
Állampolgárságamagyar
HázastársaBiczó Ilona
(h. 1911–1970)[1]
Gyermekeihárom gyermek:
Fábián Gyula biológus, Fábián Mária rajztanár, Fábián Pál nyelvész
Foglalkozása
  • tanár
  • néprajzkutató
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (–1908)
Írói pályafutása
Irodalmi irányzatifjúsági irodalom
SablonWikidataSegítség

Fábián Gyula (Losonc, 1884. április 12.Szombathely, 1955. szeptember 22.)[2][3] magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író, festőművész.

Életútja[szerkesztés]

Fábián Flórián losonci építőmester és Pallász Mária fia. 1904-ben Budapestre ment, s a Budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, népművészeti anyaggyűjtését palócföldön kezdte. 1908-tól 1915-ig Sárváron, majd 1915-től 1943-ig Szombathelyen tanított, ahol 1918-tól a múzeumi képtár őre, 1919-től vezetője volt. Művészi tevékenységét olaj-, akvarell-, rézkarc-, kerámiadarabjai jelzik. Szerepelt az Iparművészeti Múzeum több kiállításán. Rajzai megjelentek Malonyay Dezső A magyar nép művészete című munkájában. Több szakcikkét a Néprajzi Értesítő közölte. Számos történelmi, ifjúsági regény szerzője. Feleségével, Biczó Ilonával közösen nyitott képzőművészeti szabadiskolát. A szombathelyi Jáki úti temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[4]

Emlékezete[szerkesztés]

1993 óta utca viseli nevét Szombathelyen.

Művei[szerkesztés]

  • Olaszországi levelek (útirajz, Celldömölk, 1908)
  • A fehér sas (regény, Budapest, 1929; Biczó András rajzaival)
  • A kis Mozart (regény, Budapest, 1928; Biczó András rajzaival)
  • A zöld elefánt (regény, Budapest, 1928; Biczó András rajzaival)
  • Gábor diák (regény, Budapest, 1930; Fábiánné Biczó Ilona rajzaival)
  • A szajki cserkésztábor (regény, Szombathely, 1930; Fábiánné Biczó Ilona rajzaival)
  • Szilasy Bálint diáksága (regény, Budapest, 1931; Éless István rajzaival)
  • Faludi útra kél (színmű, Szombathely, 1932)
  • A jáki gerencsérek (tanulmány, Vasi Szemle, 1934)
  • Különös háború (regény, Budapest, 1935; hasonmás kiadás: Szombathely, 2004; Fábiánné Biczó Ilona rajzaival)
  • Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! (regény, Budapest, 1936; Horváth Jenő rajzaival)
  • Bodri (regény, Budapest, 1938; Györgyfi György rajzaival)
  • Az ősemberek völgye (regény, Budapest, 1939; Györgyfi György rajzaival)
  • Sajkások hadnagya (regény, Budapest, 1940; Budapest, 2004; Györgyfi György rajzaival)
  • Táborozás a Balatonnál (regény, Budapest, 1940; Biczó András rajzaival)
  • A Rozmaring-örs kalandjai (regény, Budapest, 1942; Biczó András rajzaival)
  • A vörössipkás diákok (regény, Budapest, 1948; Biczó András rajzaival)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 972/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  2. Halotti bejegyzése a szombathelyi állami halotti akv. 577/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  3. Gyászjelentése (1955). (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  4. Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.

Források[szerkesztés]