Fábián Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fábián Béla
Született Feuerman Béla
1889. augusztus 3.[1]
Tállya
Elhunyt 1966. december 23. (77 évesen)[2]
San Juan
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus

Fábián Béla, született Feuerman Béla[3] (Tállya, 1889. augusztus 13.[4]San Juan, Puerto Rico, 1966. december 23.) magyar ügyvéd, politikus, publicista.

Élete[szerkesztés]

Feuerman Lajos kocsmáros és Rosenberg Fanni fia. Tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemeken végezte. Ügyvédjelöltként Vázsonyi Vilmos titkára volt. 1915-ben bevonult katonának, de hamarosan hadifogságba esett. A hadifogság alatt a "Fogoly Vasárnap" és a "Priamurje" című lapokat szerkesztette magyar hadifoglyok részére. 1918 februárjában négy társával megszökött és Mandzsúrián, Mongólián és Oroszországon keresztül visszatért Magyarországra. Itthon heves sajtópropagandát indított Szovjet-Oroszország ellen, s a forradalomig törvényszéki bíró lett. A Tanácsköztársaság idején antikommunista magatartása miatt letartóztatták. 1920–22-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagja volt. Nagy szerepet játszott a Nemzeti Demokrata Pártban. 1922-től 1939-ig képviselő a Nemzeti Demokrata Párt, illetve az Egyesült Szabadelvű és Demokrata Ellenzék programjával. 1920-tól önálló ügyvéd, emellett publicisztikai és irodalmi tevékenységet is kifejtett. Műveiben szélsőségesen keveredtek a polgári demokrata és liberális nézetek az éles kommunista- és szovjetellenességgel. 1934-ben fellépett a Szovjetunió diplomáciai elismerése ellen. A két világháború között a magyarországi zsidóság prominens alakja volt és az üldöztetés idején is a kikeresztelkedés ellen foglalt állást. A második világháború alatt a Hadviseltek Bizottságának elnöke volt. A német megszállás idején letartóztatták és először az auschwitzi, majd az Oranienburg-i, a Sachenhausen-i, s végül az Ohrdruf-i koncentrációs táborba hurcolták. Többet nem tért vissza Magyarországra. Több évet élt Párizsban, majd az USA-ban telepedett le, ahol a jobboldali magyar emigráció egyik vezéralakja lett. Igyekezett képviselni az egykori munkaszolgálatokat és vallomásaik alapján felkutatni a valamikori keretlegényeket. Kiállt Mindszenty József bíboros mellett, amikor perbe fogták és antiszemitizmussal vádolták. A Nemzeti Bizottmány tagja volt. A háború után betöltötte a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöki tisztségét.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Schwarz Ilona volt, Schwarz Gyula és Kohner Paula lánya, akit 1924. január 3-án Budapesten vett nőül.[5]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt
  • Orosz pokol
  • Pétervár
  • Orosz minta
  • A bolseviki világpropaganda módszerei és eszközei
  • Ezer ember asszony nélkül (regény, Budapest, 1930)
  • 6 ló – 40 ember. Hadifogoly-feljegyzések (Budapest, 1930)
  • Cardinal Mindszenty – The story of a modern martyr (New York, 1949)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fábián Béla, https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/03985.htm
  2. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/03985.htm
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88216/1899. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 715. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 9. oldal 16. sor
  4. Születési bejegyzése a tállyai izraelita hitközség születési akv. 81/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 2/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 5.)

Források[szerkesztés]

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., Budapest, 1937.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 252. oldal. Online elérés
  • Fábián Béla: Nyílt levél az argentínai magyar zsidósághoz (1961. szeptember 28.) Délamerikai Magyarság, 34. évfolyam, 4054. szám, Online elérés